Heves felháborodást váltott ki az Európai Parlamentben és a német médiában is a soros német elnökség által a jogállamisági mechanizmusról készített kompromisszumos javaslat. A kritikusok szerint túl nagy mozgásteret ad a tagállamok számára.
A szerdán az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) asztalára kerülő kompromisszumos megoldást ellenzők felhördülését az okozhatja, hogy a Bizottság nyári javaslatához képest a mostani dokumentum az uniós források lehívásának korlátozását
logikailag közvetlenül az olyan jogállami hiányosságokhoz köti, amely hiányosságok közvetlenül befolyásolják az uniós források célszerű felhasználását, illetve gátolják az Európai Unió pénzügyi érdekeinek érvényesítését.
Úgyszintén problémásnak tarthatják az általános, alapelvi szintű jogállamiság-mechanizmust támogatók az új dokumentum azon tételét, miszerint
a megállapított jogsértés esetén minden egyes szankciót egyesével, minősített többséggel kellene megszavaznia a Tanácsnak, mielőtt magát, a szankciót alkalmazni is lehetne.
Ez azt jelenti, hogy minden egyes kérdésben legalább 15 tagállam jóváhagyó szavazatára lenne szükség azzal, hogy az így szavazó tagállamok összesített népessége a teljes Unió népességének legalább 65 százalékát teszi ki.
Megjegyzésképpen: már ha elfogadnák. A Die Zeit szerint kompromisszumos megoldás ugyanis azt is lehetővé teszi az eljárás alá vont tagállam számára, hogy
amennyiben az illető ország úgy véli, hogy vele szemben sérült az objektív elbánás követelménye, vagy esetleg a szankciókhoz hátrányos megkülönböztetés vezetett, kérheti az Európai Tanács elnökétől, hogy a kérdést a Tanács a soron következő csúcs alkalmával tárgyalja meg
– amíg pedig e kérdésben döntés nem született, addig a szankciókat sem lehet végrehajtani.
A Tagesspiegel összefoglalójából kiderül, hogy több német képviselő is „gyávának” és „elvtelennek” nevezte a javaslatot. Moritz Körner, a német szabaddemokrata párt (FDP) képviselője szerint úgy értékeli például a helyzetet, hogy a német szövetségi kormány a lépéssel egyenesen a magyar és a lengyel kormánypárt vezetőjének kedveskedik.
A német közmédia álláspontját megjelenítő Tagesschau szerint Merkel javaslata „kijózanítóan” hat, s messze alulmúlja az EP-képviselők elvárásait. Ezt támasztják alá a POLITICO értesülései is, miszerint Daniel Freund, a Zöldek EP-képviselője a fentieket úgy értékelte, hogy a „az úgy nevezett kompromisszum még inkább ront a júliusi megálllapodáson”, s hogy a javaslat Orbán Viktor miniszterelnök „zsarolásának” eredménye.
Freund szerint ugyanis
a tervezet olyan mechanizmust hozna létre, amelyet soha senki nem működtetne,
s ezzel csak bővülne azon eszközök hosszú listája, amelyeket az Európai Tanács használhatna, mégsem használ. „A javaslattal a német soros elnökség a falnak vezeti a jogállamiság-mechanizmust.” – áll a képviselő honlapján publikált közleményben.
A kormánypárti CDU részészről is érkeztek kritikák; Dennis Radtke is csalódottságát fejezte ki a javaslat kapcsán. „Fontos számomra, hogy tisztázzuk, hogy számunkra az uniós értékek többek annál, mint szavak és fordulatok hatásvadász politikai beszédekbe ágyazva.” – nyilatkozta Radtke a Tagesschaunak.
Összegezve a fentieket: a kompromisszumos javaslat a jogállamiság kapcsán immár nem alapelvi megközelítésű, tehát nem a szankcionálásban érdekelt fél számára nagyfokú rugalmasságot biztosító szabályokkal operál, hanem ehelyett
konkrét elkövetési magatartásokat nevesít.
Úgyszintén fontos újdonság az előző koncepcióhoz képest, hogy a javaslat ezúttal a jogsértő magatartás és a jogsértés között sokkal közelebbi logikai kapcsolatot feltételez – akkor lehet ugyanis szankcionálni, ha a jogsértés eredménye közvetlenül befolyásolja a költségvetés felhasználásának hatékonyságát, illetve sérti az Unió pénzügyi érdekeit.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a javaslat a fenti tartalommal átmegy az Unió intézményein. Könnyen lehet ugyanis, hogy az Európai Parlament, dacára annak, hogy a német elnökség kompromisszumot szorgalmaz, jelenlegi formájában megvétózza azt – veszélyeztetve ezzel az Európai Unió hosszútávú költségvetését és a koronavírus-járvány által megkívánt finanszírozási konstrukciót.
A Tagesschau szerint a német diplomácia egyébként visszautasítja a politikai kritikákat. A német álláspont ugyanis jelenleg az, hogy
kompromisszumokra igenis szükség van annak érdekében, hogy a kialkudott milliárd eurós segélycsomagot minél hamarabb folyósítani lehessen a járvány sújtotta régiók számára.
Dobozi Gergely
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A bukott kancellár megrendült hangú beszédet mondott a helyszínen, azonban a Focus által megkérdezett helyiek vegyes érzelmekkel fogadták a politikus látogatását.
Boris Pistorius legkevesebb 80-90 milliárd eurós éves védelmi költségvetést szorgalmaz.
Egy helyen nem voltak csak kordonok. Az pont elég volt.
A bukott kancellár megemlékezni érkezett.
A terrorizmust megszokni nem fogjuk – az európai politika felelőssége a béke és a biztonság megteremtése! Nagy Ervin írása.
Súlyos bűncselekmények kerültek szóba – a szűkszavúan nyilatkozó rendőrség egyelőre nem erősítette meg az értesüléseket.
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
