A német Alkotmányvédelmi Bizottság (BfV) beszámolója szerint jelentősen megnőtt a politikai szélsőségesekhez köthető bűncselekmények száma, emellett a német hatóságoknak a kémkedés és a kiberbűncselekények számának növekedésével is számolniuk kell.
Az elmúlt év során jelentősen megnövekedett a politikai szélsőségekhez köthető bűncselekmények száma – számolt be közös csütörtöki sajtótájékoztatóján Thomas Haldenwang, a német Alkotmányvédelmi Bizottság elnöke és Horst Seehofer belügyminiszter.
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint épp ez jelenti a legnagyobb problémát: a szélsőségesekhez köthető erőszak általánosságban elterjedőben van, s minden jel arra utal, hogy a társadalom ingerküszöbe az erőszak alkalmazása tekintetében folyamatosan csökken – legalábbis így ítéli Haldenwang, hozzátéve, hogy az internethasználat jelentős szerepet játszhat ebben.
Mind a belügyminiszter, mind pedig a BfF vezetője egyetérteni látszik abban, hogy
Haldenwang ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a baloldali extrémizmus is „extrém módon aggasztó”. A BfV statisztikái szerint nagyjából 33.500 személy kötődik valamilyen formában a baloldali szélsőségesekhez, ezek közül pedig több mint 9.000 fő jelent kifejezett veszélyt a társadalomra.
Seehofer szerint különösen aggasztó, hogy az utóbbi időben a tüntetések során a demonstrálók részéről megnyilvánuló erőszak egyre szervezettebb formát ölt, ami azonban nem egyetlen, jól azonosítható szervezethez köthető, hanem több kisebb csoportosulás terveinek eredménye.
A beszámolóból kiderül az is, hogy az iszlamista terror is egyre nagyobb kockázatot jelent az országban (a BfV nagyjából 650 potenciálisan veszélyes ügyet tart számon, amely mintegy 28 ezer fenyegetést jelentő személyt ölel fel). Haldenwang ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy
A BfV szerint a kiberbűncselekmények és az online kémkedés is egyre nagyobb fenyegetést jelent az ország integritása szempontjából, s az incidensek a beszámoló szerint jellemzően Oroszországhoz és Kínához köthetők. „Az idegen országok titkosszolgálatai által Németország irányába intézett támadások száma brutálisan megemelkedett” – állítja Haldenwang.
A kémkedés kapcsán a BfV jelentése említést tesz a grúz származású Zelinkan Kangosvili berlini meggyilkolásáról is, még 2019 augusztusából. Ebben az ügyben a szövetségi ügyész vádat emelt Vagyim Kraszikov ellen, arra hivatkozva, hogy „elegendő bizonyíték” áll rendelkezésre ahhoz, hogy a hatóságok az esetet úgy értékeljék, hogy Kangosvili kivégzése az orosz államhoz köthető bérgyilkosság.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Bár az Iszlám Állam területi uralma évekkel ezelőtt összeomlott, a terrorszervezet ideológiája és online hálózata továbbra is halálos támadásokra inspirál világszerte.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználásával fedezett kártérítési hitelcsomagról máskor szavaznak.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
