„Az egyház nem fél a történelemtől” – mondta egy éve Ferenc pápa, amikor a vitatott levéltári anyag megnyitásáról döntött.
Történészek hada rohanta meg a Vatikáni Apostoli Levéltárnak XII. Piusz pápaságára vonatkozó, hétfőn megnyitott részlegét, amely az egykori pápa megválasztásától, 1939. március 2-tól 1958. október 9-én bekövetkezett haláláig tart, vagyis a második világháború és az azt követő hidegháború éveit foglalja magába. Az erre az időszakra vonatkozó dokumentáció mintegy 2 millió iratanyag – mondta el Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára (külügyminiszter) a Vatican News hírportálnak.
A XII. Piusszal kapcsolatos anyag kulcsfontosságú bizonyítékot szolgáltathat többek között a Vatikán szerepéről a hidegháborúban, az európai integrációs folyamatban, az olaszországi kommunista befolyás visszatartására irányuló erőfeszítéseiről, az Olaszország és a Vatikán közötti konkordátum kérdéseiről, humanitárius és segélynyújtási akciókról, valamint a Szovjetunióval és Izraellel fenntartott kapcsolatairól.
Több mint kétszáz történész jelentkezett a történelmi eseményre
Az anyag feldolgozása évekig is eltarthat. A vatikáni levéltárat csak egyetemi kutatók látogathatják.
Az első történészek egyike, aki belépést nyert a levéltárba hétfőn, Hubert Wolf német egyháztörténész, a münsteri egyetem tanára volt. „Reméljük, hogy a forrásokból választ kapunk a Piusz tevékenységét övező fő kérdésekre” – mondta a történész.
„Emberek – katolikusok és zsidók – millióiból egyaránt hatalmas emberi érdeklődést váltanak ki ezek a levéltári dokumentumok” – mondta Susanne Browne-Fleming, az egyesült államokbeli holokauszt emlékmúzeum nemzetközi programigazgatója.
Az egyház és a holokauszt
Az iratokból várakozások szerint újabb részletek derülnek ki a katolikus egyháznak a holokauszthoz való hozzáállásáról. A kérdés nagyon vitatott, az Apostoli Szentszéket 1939 és 1958 között irányító XII. Piuszt ugyanis többen azzal vádolták, hogy közömbösséget mutatott a zsidók lemészárlásával szemben, és nem emelte fel a szavát Adolf Hitler ellen.
A pápa védelmezői szerint azonban Piusz a színfalak mögött a nácik által üldözötteket mentett meg, rendházakat, kolostorokat és más egyházi intézményeket nyitva meg előttük. XII. Piusz pápa vezetésével a katolikus egyház egymillió zsidót mentett meg, ami több, mint amennyit más nemzetközi szervezeteknek együtt sikerült.
Eltérő megítélés
„Az egyház nem fél a történelemtől” – mondta egy éve Ferenc pápa, amikor a vitatott levéltári anyag megnyitásáról döntött.
A pápa, egy római arisztokrata, „sosem emelte fel a hangját, és kétlem, hogy a dokumentumok ennek ellentmondanának” – jegyezte meg Ana Foa olasz történész, aki rámutatott arra, hogy az egyházfő magatartása a németekkel szemben „nagyon diplomatikus és hagyományos volt”.
„A háború alatt úgy gondolta, hogy a feladata az életek mentése, nem pedig az ideológiák elítélése” – tette hozzá a professzor emeritus. „XII. Piusz korának terméke volt, nem volt különösebben zsidóellenes, de nem tagadta az egyház zsidóellenes történelmét”. „A háború utáni időszakban hatalmas tőkét gyűjtött a katolikus intézmények által bújtatott zsidók hálájából, de ezt nem gyümölcsöztette. Ehhez nem értett, a múlt embere volt” – mondta.
Gallagher érsek ezzel szemben azt emelte ki, hogy az iratokból nyilvánvalóan kiderülnek azok az erőfeszítések, amelyekkel XII. Piusz az üldözöttek, az életveszélyben lévők megmentésére, megsegítésére törekedett. Kiderül továbbá, hogy a nácizmus milyen gyűlölettel viseltetett a katolikus egyház és maga a pápa iránt.
(MTI)
(A kép forrása: Origo.hu)
A miniszterelnök nemrégien kijelölte, hogy Magyarország egyik legfőbb célja a háborúból való kimaradás, és számtalan történelmi példa bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen.
Kaja Kallas nem tudta, hogy kik nyerték meg a második világháborút, miközben a papa, Siim Kallas vezető pozíciókat töltött be és a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja volt.
„Fontos mérföldkő” – állapította meg az egyházból kirúgott pap.
A feladat adott.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
A lap felhívja az olvasó figyelmét arra, miszerint tartson velem, és küzdjön az 1000 éves Magyarország fennmaradásáért.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
