Az iráni külügyminiszter korábban azt mondta: „ha az Egyesült Államok tengeri közlekedésbiztonságot akar, akkor fel kellene hagynia destabilizáló viselkedésével”.
Az Iránnal szembeni amerikai szankciókat tette felelőssé kedden a Perzsa(Arab)-öbölbeli feszültségért Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, aki szerint a térségbeli bizonytalan helyzet okozója az is, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el egyes régióbeli országoknak. „A Perzsa(Arab)-öbölben uralkodó bizonytalanságot elsősorban az Egyesült Államok beavatkozása és az irániakkal szembeni gazdasági terrorizmusa okozza” – fogalmazott Twitter-bejegyzésében Zaríf. „Ha ehhez a szűk és túlzsúfolt puskaporos hordóhoz hozzátesznek külföldi hajóflottákat, az csak növeli a gyulladás veszélyét” – tette hozzá.
A Perzsa(Arab)-öbölben a közelmúltban történt számos incidens nyomán az Egyesült Államok javaslatot tett egy tengeri misszió felállítására, hogy biztosítsák a szabad közlekedést a stratégiai hajózási útvonalon, a növekvő feszültségek közepette Iránnal. Irán azonban figyelmeztette Washingtont: e lépés csak kiélezné a feszültséget. Zaríf keddi mikroblog-bejegyzésében ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: „ha az Egyesült Államok tengeri közlekedésbiztonságot akar, akkor fel kellene hagynia destabilizáló viselkedésével”.
Az iráni külügyi tárcavezető ezenkívül kijelentette azt is, hogy „az amerikai fegyverek elterjedése fenyegetést jelent a regionális biztonságra”, utalva ezzel az amerikai fegyvereladásra Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számára. Példaként említette, hogy miközben az egymillió fős haderővel rendelkező Irán az elmúlt évben 16 milliárd dollárnak (4632 milliárd forintnak) megfelelő összeget különített el a katonai költségvetésre, addig Szaúd-Arábia ennek az összegnek az ötszörösét költötte csak fegyverre. „A fegyverek túlsúlya nem nyeri meg a békét, de a háborút sem. A regionális együttműködés nyújt valódi biztonságot” – tette hozzá.
A Hormuzi-szoros térségében hetek óta feszült a helyzet, több incidens történt kereskedelmi hajók ellen, és az iráni Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit tartályhajót, amire válaszul London a szoroshoz irányított egy rombolót a brit zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajók átkelésének biztosítására. A Perzsa(Arab)-öböl és az Ománi-öböl közötti tengerszoros kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át rajta a tartályhajók.
Az amerikai kormányzat 2018 tavaszán egyoldalúan felmondta az Irán nukleáris programját korlátozni hivatott többhatalmi megállapodást, s azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott. Franciaország a szerződésben részes többi országgal – Németországgal, Nagy-Britanniával, Kínával és Oroszországgal – azon dolgozik, hogy megmentse az atomalkut és közvetítsen a felek között.
(MTI)
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Megrázó hírek láttak napvilágot az Egyesült Államokban.
A háború kezdete óta ez a 15. KFC-étterem, ami most megnyílt Ukrajnában.
Az Egyesült Államok több bombázót küld, miközben kivonja a térségből a repülőgép-hordozóját.
A voksolni szándékozók nagyjából fele már leadta a szavazatát Amerikában: a szavazás hagyományos napjára túl lesznek mindenen?
Mekkora a szavazók bizalma?
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
