Merkel: Az iszlám Németország része

Mély megosztottságot idézett elő a menekültválság a német társadalomban, amely azonban büszke lehet a válság kezelésében elért eredményekre – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Wir schaffen das!

Az új kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy a 2015-ben kialakult „humanitárius rendkívüli helyzet” máig hatóan polarizálja a társadalmat, a viták hangneme durvább lett, és a kiemelkedően jó gazdasági helyzet ellenére megjelent az aggodalom az állam működőképességével kapcsolatban.

A menekültek között iszlamista terroristák is voltak, és a válság a felszínre hozott és felerősített a társadalmi integráció ügye körül korábban kialakult feszültségeket. Ezért az új kormány programjának középpontjában a megosztottság leküzdése áll, legfőbb célja az emberségesség, az igazságosság és az összetartás hármasságának érvényesítése, és az, hogy mindenkihez elérjen a gazdasági sikerekből származó jólét.
    
A társadalmi integráció körüli feszültségek az egykori Nyugat-Németországba a hatvanas években megindult bevándorlás révén alakultak ki – mondta Angela Merkel, aláhúzva, hogy a bevándorlók ugyan hozzájárulnak az ország jólétéhez, de gazdasági szerkezetváltozások idején ők veszítik el elsőként az állásukat, gyermekeik jellemzően gyengébben teljesítenek az iskolában, mint a német tanulók, és a bevándorlók körében „kifejlődtek párhuzamos társadalmak” is, az országban jogcím nélkül tartózkodó emberek pedig „bűnözői struktúrákat” is létrehoztak.

Ezek a problémák a migrációs válság révén még élesebben mutatkoznak meg, és megosztják az országot, amit az is mutat, hogy az a „banális” mondat került a viták középpontjába, hogy „sikerülni fog, megoldjuk! (wir schaffen das!)” – utalt a kancellár a válságkezelés során használt jelmondatára. Hozzátette: a vita valójában arról szól, hogy a német társadalom „mit tud megoldani, és mit akar megoldani”.

Németország részévé vált az iszlám

A migrációs válság a vallások együttélése körüli aggodalmakat is felerősítette – mondta Angela Merkel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter minapi kijelentésével szembefordulva leszögezte: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám is Németország részévé vált.

Sokan nehezen barátkoznak meg ezzel a gondolattal, és minden joguk megvan ahhoz, hogy elutasítsák, a kormánynak viszont nemcsak vitákat kell folytatnia, hanem cselekednie is kell, méghozzá a társadalmi összetartás erősítésének céljával – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy új, állami ellenőrzés alatt álló rendszert kell kidolgozni a muszlim papok képzésére, mert a korábbi megoldás, a „vendégmunkás imámok modellje” nem megfelelő a 21. században.

Aláhúzta, hogy a németországi muzulmánok döntő többsége elutasítja a szélsőségeket és az iszlamista terrorizmust, vallásukat békésen, a német törvényeknek megfelelően gyakorolják.

2015 nem ismétlődhet meg

A migrációs krízist kiváltó tényezők közül kiemelte az úgynevezett arab tavasz következtében Szíriában és Líbiában kirobbant polgárháborút, rámutatva, hogy Szíriában a lakosság fele menekültté vált. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezett ezekről az emberekről és magukra hagyta őket, így a második világháború óta a legmagasabbra emelkedett a menekültek száma.

Hozzátette, hogy Németország is túl későn kezdett el foglalkozni az EU közvetlen környezetében kibontakozott válságokkal, de 2015-ben az önkéntesek és az állami intézmények erőfeszítései révén derekasan helytállt, amire az egész ország büszke lehet.

Azonban a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg – szögezte le Angela Merkel, hat pontban összefoglalva az eddigi eredményeket, és új kormánya terveit. Elsőként az EU-Törökország menekültügyi megállapodást említette, és hangsúlyozta, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében Líbiával is hasonló megállapodást kell kötni.

Kellene a határvédelem

Második elemként gondoskodni kell arról, hogy az ENSZ menekülteket segítő programjai rendelkezzenek megfelelő forrásokkal. A menekültválság egyik fő kiváltó oka éppen e programok alulfinanszírozottsága volt – mutatott rá a német kancellár, aláhúzva, hogy nagyon fontos a menekültek támogatása helyben, a hazájuk közelében.

A harmadik terület a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelem. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a német kormány a szíriai Afrín és Kelet-Gúta térségében kibontakozott fejlemények miatt a lehető legélesebben elítéli Moszkva és Ankara szíriai tevékenységét, és Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét.

A negyedik az EU külső határának védelme. A határvédelem nélkül nem lehet megőrizni az EU-n belül szabad mozgás értékét és a biztonságot – emelte ki Angela Merkel, rámutatva, hogy Németországban is történtek terrortámadások, amelyeket a menekültek között beszivárgott iszlamisták követtek el.

Az ötödik terület a menekültügyi rendszer. A német rendszer hatékonyságát új típusú befogadóközpontok kialakításával kell erősíteni, és lehetőleg júniusig meg kell állapodni az új EU-s menekültügyi rendszerről – mondta a kancellár. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba.

A hatodik terület a védelemre szoruló, németországi maradásra jogosult menekültek beillesztése a társadalomba, ebben a legfontosabb a nyelv elsajátítása, a gyermekek oktatása és a munkavállalás. Az integráció alapja a német alaptörvény, különösen az emberi méltóság sérthetetlenségéről szóló paragrafus – emelte ki Angela Merkel, aki a Bundestagban elmondott beszédében a családtámogatástól a digitalizációig valamennyi nagy területre kitérve ismertette kormánya terveit.

(MTI)