Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
„Egy konfliktus következményei kétségtelenül rosszak lennének Katalónia, Spanyolország és egész Európa számára” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke kedden Brüsszelben.
Óva intette Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden Carles Puigdemont katalán elnököt Katalónia függetlenségének egyoldalú kinyilvánításától, mondván, hogy a lépés lehetetlenné tenné a párbeszédet a szembenálló felek között.
Tusk az alkotmányos rend tiszteletben tartására szólított fel a Régiók Bizottságának brüsszeli ülésén kedden délután, nem sokkal a katalán parlament rendkívüli tanácskozása előtt, amelyen Puigdemont egyes várakozások szerint ki fogja nyilvánítani a tartomány függetlenségét. „Egy konfliktus következményei kétségtelenül rosszak lennének Katalónia, Spanyolország és egész Európa számára” – mondta a volt lengyel kormányfő, hangsúlyozva, hogy azokra a dolgokra kellene koncentrálni, amelyek összekötnek, nem pedig azokra, amelyek elválasztanak. Kiemelte: nem pusztán az Európai Tanács elnökeként fordul a katalán vezetőhöz, hanem többek között egy etnikai kisebbség tagjaként, olyan emberként, aki tudja, milyen érzés, ha gumibottal ütik a rendőrök, olyanként, aki megérti és átérzi mindkét oldal érveit és érzéseit.
Tusk emellett elmondta, arra kérte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, hogy találjanak erőszakmentes megoldást a helyzet rendezésére, mivel „az érvek ereje mindig jobb, mint az erő érve”. Az Európai Bizottság a katalóniai válság tárgyalásos rendezésére szólított fel kedden, párbeszédet sürgetve a spanyol kormányzat és a katalán hatóságok között. Alexander Winterstein szóvivő megismételte korábbi kijelentését, miszerint az EU jogszerűtlennek tartja a nemrégiben rendezett függetlenségi népszavazást, a kérdést pedig Spanyolország belügyének.
Katalóniában október 1-jén tartottak függetlenségi népszavazást annak dacára, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A referendum összecsapásokba torkollott a spanyol hatóságok és a szavazók között. A végeredmény szerint 2,28 millió ember, a választásra jogosultak 43 százaléka vett részt a népszavazáson, és 90,18 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolországtól.
(MTI)