Cameron: Az ukrán ügy nem zéró összegű játszma

David Cameron, aki előzőleg munkaebéden látta vendégül Merkelt a Downing Streeten, sajtótájékoztatón kijelentette: minden országnak tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Erre Oroszország is kötelezettséget vállalt, és fontos, hogy meg is tartsa szavát. Cameron hozzátette, hogy „a világ figyelni fogja” az orosz lépéseket.

A brit kormányfő szerint „nem zéró összegű játszmáról” van szó, Ukrajnát nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszon Oroszország vagy Európa között.

A sajtóértekezleten Angela Merkel kijelentette, hogy London és Berlin mindent megtesz az új ukrán vezetés támogatására, tekintettel „a rettenetesen nehéz” gazdasági helyzetre. A kancellár közölte: nagy reményeket fűz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségéhez, és reméli azt is, hogy Moszkva szintén támogatni fogja az IMF bekapcsolódását.

Angela Merkel szerint Ukrajna területi integritásának megőrzése „központi jelentőségű”. Hozzátette ugyanakkor, az orosz államfővel tartott megbeszélésein azt tapasztalta, hogy Oroszországnak is ez a véleménye. „Tudjuk, hogy Ukrajnában nagyon nagy lélekszámú orosz kisebbség él, és szükséges, hogy az (ukrán) kormány velük is törődjön” – fogalmazott a német kancellár.

Közben a negyvenhét országot tömörítő Európa Tanács képviselői is egyeztettek az ügyben. Az Európa Tanács figyelmeztette Ukrajnát arra, hogy a reformokat a lehető legszélesebb társadalmi támogatottsággal, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásával, egyebek közt a kisebbségvédelmi egyezményekkel összhangban kell megvalósítani. Az ET felajánlotta Ukrajnának, hogy vegye igénybe az összeurópai szervezet szakértelmét, amikor fontos reformokat készítenek elő. A strasbourgi állásfoglalás szerint ez az ajánlat mindenekelőtt az alkotmány és a választójogi törvényi szabályozás felülvizsgálatára vonatkozik.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az ET miniszteri bizottságának soros elnöksége nevében külön hangsúlyozta az Európa Tanács szakmai tapasztalatainak fontosságát abban a tekintetben, hogy miként érvényesíthető egyidejűleg a kisebbségvédelem és a területi integritás.

A krími események miatt a NATO főtitkára, Anders Fogh Ramsussen is aggodalmát fejezte ki. Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írja: „felszólítom Oroszországot, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely növelheti a feszültséget, vagy félreértésre adhat okot”. A NATO illetékesei csütörtökön tárgyaltak a helyzetről a kijevi védelmi miniszter helyettesével. Az ülésen a NATO országok védelmi miniszterei közös nyilatkozatot fogadtak el, miszerint a NATO készen áll a reformok támogatására és a párbeszédre Ukrajnával, egyúttal örömét fejezi ki, hogy a hadsereg nem avatkozott bele a politikai válságba. Anders Fogh Ramsussen a megbeszélés után azt mondta: „országuk jövőjéről csak az ukránok dönthetnek, a NATO pedig tiszteletben tartja a választásukat, és kiáll mellettük”.

Moszkva provokatívnak tartja a NATO főtitkárának kijelentéseit, és Ukrajna tömbön kívüli státusának tiszteletben tartására szólított fel. Az orosz külügyi tárca szerint az már rossz jel, amikor a NATO foglalkozni kezd az ukrajnai helyzettel. Moszkvában felhívták a figyelmet arra, hogy Ukrajna semmilyen katonai szövetséghez nem tartozik, és ezt az ország bel- és külpolitikájának alapjait meghatározó törvény mondja ki. Hozzátették: Oroszország kész a Nyugattal a „becsületes együttműködésre”, ha ez a megállapodások betartásának képességén, az egész ukrán nép és Ukrajna valamennyi partnere érdekeinek figyelembe vételén alapszik. 

Az orosz külügyi szóvivő az orosz állami hírtelevízióban azt is nehezményezte, hogy Ukrajnában „feledésbe merült az alkotmányos reform, amelyet a február 21. kijevi megállapodás rögzített, és amely megelőzte volna az elnökválasztást” a szomszédos országban. Felszólította Oroszország külföldi partnereit, hassanak oda, hogy Ukrajna hajtsa végre a múlt pénteken a francia, német és lengyel külügyminiszter, valamint az orosz ombudsman közvetítése eredményeként Viktor Janukovics és az ukrán ellenzéki vezetők között kötött egyezséget. A Kreml képviselője nem írta alá a kijevi megállapodást.

Viktor Janukovics környezetének egy tagja közben bejelentette, hogy a politikus pénteken sajtótájékoztatót tart a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban. Korábban Janukovics „az ukrán néphez” fordult közleményben, amelyben kijelentette, hogy továbbra is Ukrajna törvényes államfőjének tekinti magát, valamint védelmet kért és kapott az orosz hatóságoktól.

Egy elemző szerint a Kreml úgy tartja, hogy „Kijevben fasiszták vették át a hatalmat és Janukovicsot felhasználhatják arra, hogy visszatartsák a Nyugat felé csúszó Ukrajnát”. Egy másik szakértő, Dimitrij Orlov rámutatott: Janukovics többször hirtelen változtatta meg véleményét és nem tartotta be a megállapodásokat. „Attól, hogy orosz területen tartózkodik, nem vált megbízhatóbbá” – mondta. Orlov arra is emlékeztetett, hogy Oroszország már több külföldi vezetőnek nyújtott menedéket, és az még nem okozott számára különösebb problémát azokkal az országokkal, ahonnan a menedékkérők érkeztek.