Meglepetés a Fábry show-ban: Orbán Viktor iránti rajongásáról mesélt Nagy Bandó András (Videó)
Nagy Bandó mesélt a Fidesz iránti rajongásáról.
„Nem a Fidesz nyert, hanem az ellenzék vesztett” – mondja a választásról a Jobbik volt országgyűlési képviselője, a ReforMerek párt elnöke lapunknak. Varga-Damm szerint „ez az ellenzéki összefogás bűnökkel terhelve jött létre, más volt a valódi szándék, mint amit eladtak az embereknek”. Interjúnk!
Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Varga-Damm Andrea, a Jobbik volt országgyűlési képviselője, a ReforMerek párt elnöke.
***
Milyen tényezők miatt alakult így a választás kimenetele?
Azt gondolom, hogy nem a Fidesz nyert, hanem az ellenzék vesztett. És ez már korábban, abban a pillanatban eldőlt, amikor azt gondolta valaki, hogy a DK és a Jobbik egy listán szerepel, és ezt a választók megszavazzák.
Az persze tény, hogy a koronavírus-járvány kezelése és a háborús helyzet javította a Fidesz választási esélyeit, mert ilyenkor az emberek nagyon figyelik, hogy a kormányzati vezetők miként képviselik a választók érdekeit, és milyen módon igyekeznek a nehézségeket leküzdeni. Ez biztosította a többséget a Fidesznek. A választás tehát már a közös lista felállításakor eldőlt.
Megpróbáltak anno külön is indulni, de nem sikerült. Mi lett volna a kormányváltás receptje, ha nem a közös lista, az egy az egy elleni indulás?
De mindenki tudta, hogy ez lehetetlen. És nem is jött össze: nem két induló volt a választókerületekben, hanem több. Más kérdés, hogy ezek a más formációkhoz tartozó jelöltek kevés szavazatot kaptak. Ha valóban csak két induló lett volna – egy kormánypárti és egy ellenzéki –, akkor több választókerületben megfordult volna az eredmény, annyira szoros volt a verseny. A lényeg: a demokrácia szabályai alapján nem mondhatjuk, hogy egy az egy elleni indulás lesz, hiszen van kétszáz párt. Az ellenzéki terv ott is elbicsaklott tehát, hogy nem számoltak azzal, hogy demokrácia van. Éppen a demokráciát kiáltók tagadták, hogy a demokratikus szabályok alapján minden, törvényeknek megfelelő párt elindulhat a választáson.
Két és fél évvel ezelőtt az egyik legnagyobb ellenzéki portál vezetője elmondta nekem ezt a forgatókönyvet, és hogy közös listán az ellenzék nyerni fog. Én pedig elkezdtem neki sorolni az ezzel kapcsolatos problémákat.
Gyurcsány Ferencre 10 százaléknál több szavazó soha nem fog voksolni, ezt be kell látni. Amikor ettől az újságírótól azt kérdeztem, hogy miként fognak a baloldalra szavazni a jobbikosok, akik éppen Gyurcsány Ferenc ellen hozták létre a pártjukat, azt felelte: mindegy, kit indítanak az ellenzékiek, ha egy jelölt az ellenzék jelöltje, akkor rá fognak szavazni. Kihagyták a számításból azt, hogy a társadalommal nem lehet ilyen lenézően beszélni.
De ez az ellenzéki logika visszaütött ott is, hogy az egyéni választókerületekben mintegy 80 helyen olyan jelölteket indítottak, akiket senki nem ismert, semmilyen társadalmi támogatottságuk nem volt, csupán az a vélelem tehát, hogy ha ellenzéki jelöltek, akkor az ellenzéki szavazók rájuk fognak voksolni. Azt várták, hogy a fideszes nagyágyúkkal szemben a szavazók őket fogják megválasztani.
Márki-Zay Péter is új ember volt az országos politikában, nem volt idő felépíteni őt. De érdekes módon, ön már 2020-ban egy off-record beszélgetésben felhívta a figyelmet rá, hogy ő emelkedhet ki Orbán ellenzéki kihívójaként. Ez megtörtént, bár ez a kísérlet most elbukott. Csalódást okozott Márki-Zay teljesítménye?
Márki-Zay Péter ennyi, és nem több. És ezt mindazok tudták, akik őt piedesztálra emelték. Gyurcsány Ferenc pontosan tudta, hogy a járvány és a háború után gazdasági válság lesz, és azt ők képtelenek lesznek kezelni. Ezért neki már az volt a célja, hogy az ellenzék ne nyerje meg a választást, de a voksolás eredményeképpen azért az övé legyen a legnagyobb frakció, a DK legyen a legerősebb ellenzéki párt. Ezzel a vezető szereppel hosszútávra kalkulálhat; szerintem ő még most sem adta fel, hogy egyszer még újra miniszterelnök lehet. Ők Márki-Zayt felhasználták. Az amerikaiaknak Márki-Zay szimpatikus volt, szívesen adtak számára pénzt, ezt, ugye, Bajnai Gordon gyűjtögette össze.
Gyurcsány egy dolgot nem vett számításba, őt úgy hívják: Jóisten.
A polgárokat becsapták, és becsapták egyébként saját szövetségeseiket is. Az ellenzéki előválasztáson egymást szorították ki, miközben azt mondták a népnek, hogy együtt fognak kormányozni. Ezek bűnök, amelyek nagyobbak, mint a Fidesz társadalommal szembeni bűnei – bár azok is jelentősek. Nem helyes tehát, hogy most Márki-Zay Péterre terelik a felelősséget. Ő ugyanúgy csupán egy eszközzé vált, a háttérben Gyurcsány és csapata állt.
Varga-Damm Andrea független képviselő felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 18-án
A Jobbik szavazói nem követték Jakab Pétert az ellenzéki összefogásba, Gyurcsánnyal még Orbán ellen sem szövetkeztek. A Jobbiknak innen nehéz lesz visszatáncolni. Mi lehet a párt sorsa?
Bennem ebben a két évben, amióta elhagytam a Jobbikot, az tudatosult, hogy
csak akkor éppen a Jobbiknál volt üresedés. Ott volt szabad terep, oda lehetett bejönni; nem volt elég kádere a pártnak, és ezek a baloldali emberek megérkeztek, és eljátszották a jobboldali radikalizmust. Akkor tűnt fel nekem ez, amikor 2020. január 25-én a tisztújításon összesen két ember köszönt úgy, hogy „Adjon az Isten!”: Gyüre Csaba és én. Akkor döbbentem rá, hogy ez egy színházi előadás.
A Jobbik Gyurcsány Ferenccel karöltve fog politizálni, ami azt jelenti, hogy a mérsékelt jobbközép térfele ismét üresen marad. Az évi 600 millióból szépen elpolitizálgatnak majd négy évig, a vezetőség fele lesz képviselő, a másik felét pedig majd asszisztensként fogják a büdzséből alkalmazni. El fognak vegetálni. Az lesz a kérdés, hogy a parlamenten kívül fel tud-e majd nőni egy valódi jobboldali párt, amely a Jobbik alternatívájává tud felnőni, ki tudja tölteni a Jobbik által hagyott űrt.
A Mi Hazánk bejelentkezett erre a szerepre, és be is jutott a parlamentbe. Toroczkai Lászlóék különutas stratégiája bejött. Ez lehet a radikális jobboldal régi-új gyűjtőhelye?
A bejutásuk nem volt váratlan. 2018 óta másfél milliárd forintba került a Mi Hazánk tevékenykedése. Én az összes eseményüket megnéztem, beáraztam, összeadtam, és az eddigi költésüket másfél milliárdra saccolom. Ezt a pénzt a párt vezetői biztos, hogy nem tudták összegründolni, ehhez egy nagyon komoly támogató kellett. Ők ennek kilétét nem árulják el, persze azért nem, mert valószínűleg ez a Fidesz.
Ha az egyéniben egy az egy elleni indulás lett volna, de a listán a Jobbik külön indult volna, akkor a Mi Hazánk nem jutott volna be a parlamentbe. Egyébként én ezt javasoltam. Azt, hogy az 5 százalékot biztosan elérő pártok külön méressék meg magukat, a többi kisebb párt pedig együtt. Ezzel szerintem meg lehetett volna csinálni egy 51 százalékos ellenzéki győzelmet. De ehhez nagyon nagy munka kellett volna. Ugyanakkor míg a fideszesek melóznak, mennek, nagy energiákat fektetnek abba, hogy sikerüljön nekik, addig a másik oldalon nagy a lustaság-faktor.
Azért jutott be tehát a Mi Hazánk, mert Orbán Viktor felismerte, hogy ahogy a baloldal bekebelezi a Jobbikot, úgy nő az esélye annak, hogy a jobboldali radikális szavazók a Mi Hazánkra voksolnak. Tudja, hogy hány Jobbik-tag, olyanok, akik a választmányban megszavazták ezt a közös listát, voksolt végül a Mi Hazánkra? Sok.
Mi lesz a ReforMerek párt sorsa? Hogyan folytatja a politikusi pályáját?
A ReforMerek lehet egy jó alternatíva azon a jobboldali placcon, amelyet a Jobbik üresen hagyott. A Mi Hazánk soha nem fogja tudni kitölteni a Jobbik által hagyott űrt, mert a nemzeti radikalizmus és a társadalom megosztottságára való rájátszás erre nem teszi alkalmassá; ha meg változtat ezen a politikáján, akkor ő is elveszíti a szavazóit. A társadalom nagyon nagy része hiányolja azt a mérsékelt jobboldali erőt, amely nem a Fidesz.
Ami a saját politikai pályámra vonatkozik: kicsit kipihenem magam, de mivel ügyvéd vagyok, dolgozni fogok. A pártot pedig szépen, fokozatosan felépítjük;
Azt látom, hogy a politikából kimaradt a szeretet-faktor, pedig csak az az ember tudja saját sorsát befolyásolni, aki egy alkotó szeretetközösség része. Ezért mi az alkotó, szeretetre képes embereket akarjuk megszólítani az elkövetkező négy évben.
Nyitókép: Varga-Damm Andrea független képviselő felszólal az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. december 14-én.
fotó: MTI
Választásértékelő sorozatunk eddigi interjúi:
Beer Miklós: Nagyon sajnálom Márki-Zay Pétert
Kemény Dénes: Vannak viták, amik csak az öltözőkbe valók
Csókay András: A kiábrándult baloldaliak is a jobboldalhoz fordultak
Máthé Zsuzsa: Azok fogtak össze, akik egy kanál vízben is megfojtanák egymást
Tarlós István: Kár lenne Budapesten leírni a jobboldalt, küzdeni kell
Zsigmond Barna Pál: Húsz százalékkal nőhet a Fidesz-szavazatok száma a határon túl
Soproni Tamás: Néhány emberen kívül minden magyar veszített a választás napján
Baja Ferenc: Történelmi tévedés volt Márki-Zay stratégiája
Földi-Kovács Andrea: A magyar ember érzi, mikor szükséges a stabilitás
Ujhelyi István: Óriási hibának tartom a magyar szavazók lenézését
Kukorelly Endre: Ez a választás pontosan tükrözi, milyen a társadalom állapota