Levél Frans Timmermansnak

„Tisztelt Alelnök Úr!

Meglepődve értesültem a Bizottság azon lépéséről, hogy az oktatási szegregáció témájában kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett hazánkkal szemben. Úgy vélem, az Európai Bizottság és Magyarország között hosszabb ideje folyamatban lévő párbeszéd során — melynek legutóbbi állomása az Alelnök úrral 2016. május 17-én a témában lezajlott pozitív hangvételű brüsszeli egyeztetésünk volt — magyar részről több alkalommal tettünk tanúbizonyságot együttműködési készségünkről, a Bizottság aggályainak kezelésére vonatkozó törekvéseinkről.

Az említett május 17-i találkozót megelőzően — Salla Saastamoinen igazgató asszony Stelbaczky Tibor nagykövet úr részére küldött levelében foglalt konkrét aggályokat és a korábbi egyeztetéseken megfogalmazott kifogásokat is megfontolva — levélben tájékoztattam Alelnök urat és Jourová biztos asszonyt a törvényi szintű módosítási javaslataink irányáról amelyekkel többek között a 2003-as keletkezésű, egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítására tettem javaslatot annak érdekében, hogy annak ne lehessen az egyenlő bánásmód elvével ellentétes értelmezése. Személyes találkozásunk alkalmával pedig Palkovics László oktatásért felelős államtitkár úrral közösen ismertettük a tervezett törvényi szintű módosítások részleteit, és megerősítettük, hogy nyitottak vagyunk a törvénymódosítás szövegéről szakértői szinten további egyeztetést folytatni. Emellett részletesen bemutattuk a szegregáció elleni küzdelemhez, és a minőségi oktatás követelményeinek megerősítéséhez kapcsolódó megkezdett és tervezett azon kormányzati intézkedéseket, gyakorlati lépéseket, melyek elősegítik, hogy a gyermekek (köztük a roma gyermekek) számára továbbfejleszthessük a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes minőségi alaptantervi, nemzetiségi, valamint vallási oktatás feltételrendszerét, és az ahhoz való hozzáférést.

Alelnök úr kérésének eleget téve 2016. május 20-án eljuttattuk a Bizottság részére a törvénymódosításra vonatkozó szövegszerű javaslatunkat, továbbá a jövőbeni kormányzati intézkedések megvalósításának ütemezését a hozzá kapcsolódó háttéranyaggal, és egyben megerősítettük nyitottságunkat a részletekkel, esetleges további kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd folytatására. A Bizottság 2016. május 25-i döntése előtt azért is állok értetlenül, mivel Alelnök úr a találkozó során hangsúlyozta, nem érdeke a konfrontáció ebben az ügyben, hozzánk hasonlóan a megoldást szeretné megtalálni. Véleményem szerint ennek legjobb módja a felek közti érdemi párbeszéd folytatása. Az elmúlt mintegy másfél évben lezajlott számos egyeztetés, a Bizottság különböző szerveihez írásban eljuttatott dokumentumok révén mindent megtettünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a Bizottságot hazánk téma iránti elkötelezettségéről, a változtatásra való nyitottságunkról és párbeszédre való készségünkről.

A kötelezettségszegési eljárást megindító levélben felvetett kérdéseket, aggályokat természetesen megvizsgáljuk, és az eljárás formális menete szerinti 60 napon belül megküldjük Magyarország hivatalos válaszát, mely reményeink szerint meghozza az ügy mielőbbi megnyugtató rendezését, és eloszlatja a Bizottság kételyeit hazánk elkötelezettségét illetően a romák integrációja, és mint ennek fontos eleme, a roma gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása irányában. Mindazonáltal szeretném megjegyezni, hogy a magyar együttműködési szándék közelmúltbeli, egyértelmű jelének kimutatása ellenére megindított eljárás nem járul hozzá a Bizottság és hazánk közötti bizalom erősítéséhez, ami pedig meggyőződésem szerint mindannyiunk közös érdeke lenne.

Budapest, 2016. május 26.

Balog Zoltán”