A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában a nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a konzervatív kormánynak nemzeti érdekek erősebb képviseletére van felhatalmazása. Szerinte a válság újszerű válaszokat követel.
A miniszter a védelmébe vette, hogy a nemzeti konzervatív kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba. Azt mondta, az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem korrekció. Varga Mihály az interjúban humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Hangsúlyozta: a szerződések megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.
A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával kapcsolatban kiemelte: a válság újszerű válaszokat követel. Hozzátette: szükségesnek tartja, hogy az MNB intézkedései szabályozottan és ellenőrzötten menjenek végbe. Magyarország versenyképességének visszaesését a régióban azzal magyarázta, hogy nyolc évig rossz irányba haladtak a folyamatok. Így meglepő lett volna, ha sikerül három év alatt visszatalálni a helyes útra, de a kormány mindent megtett, amit ennyi idő alatt lehetett – mondta.
Az eredmények között említette, hogy a GDP-arányos államadósság 85,3 százalékról a 80 százalék körüli szintre csökkent, az államháztartási hiány pedig évek óta 3 százalék alatt van. Az Európai Bizottság megszüntette a túlzott mértékű hiány miatt indított eljárást, és az államadósság 2015-ig csökkenő pályán marad. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy vannak példák a külföldi befektetők bizalmának megrendülésére, de azt is látni kell, hogy a német autóipar több beruházást hajtott végre Magyarországon, mint Kínában, és csak az utóbbi két hónapban 6-7 új beruházást és kapacitásbővítést jelentettek be nagy külföldi cégek.
Arra a kérdésre, hogy korrekt eljárás-e sikerként elkönyvelni a külföldön dolgozók és a közmunkások számának emelkedését, kifejtette, hogy 2010 óta 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így az évi 100 ezer új munkahely megteremtése reális célkitűzés. A kivándorlással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza.
A stratégiai ágazatokban végrehajtott államosításokkal kapcsolatban a hamburgi áramhálózat államosításának példáját említette, és hangsúlyozta, hogy a német nagyvárosban és máshol is hasonló folyamatok zajlanak bizonyos szolgáltatások esetében. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul – tette hozzá. Az állami közbelépést az indokolja, hogy megakadályozzák a szolgáltatás minőségének csökkenése mellett annak egyidejű drágulását.
Arra a felvetésre, hogy a kormány az utóbbi években többször összeütközésbe került az Európai Bizottsággal, pedig Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, Varga kifejtette: a magyar kormány arra kapott mandátumot a választóktól, hogy erőteljesebben képviselje a nemzeti érdekeket, így a kormány minden esetben a nemzeti szuverenitás fontossága mellett áll ki. Ezzel azonban a magyar kormány nincs egyedül az EU-ban, a tavasz választásokon pedig majd kiderül, hogy helyesen cselekedtek-e.
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Amit olvasni lehetett a bírálati folyamatokról olyan, mintha az ember a Pesti Srácok egy gyenge paródiáját olvasná a politikai korrektségbe megőrült Nyugatról.
Beszédes rangsort posztolt az Európai Bizottság az Unió gazdasági helyzetéről.
Erről az elismerést odaítélő zsűri két tagja rántotta le a leplet egy cikkben.
A miniszterelnök szerint a béke melletti érvelés egyben jól felfogott anyagi, gazdasági érdek is.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
„Nem engedjük, hogy az emberek a Facebookon durva erőszakot ábrázoló tartalmakat osszanak meg” – áll a közösségi oldal figyelmeztetésében.
Helikopter-balesetben elhunyt az iráni elnök – ez váratlanul átalakíthatja a perzsa állam politikáját.
