A miniszter a védelmébe vette, hogy a nemzeti konzervatív kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba. Azt mondta, az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem korrekció. Varga Mihály az interjúban humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Hangsúlyozta: a szerződések megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.
A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával kapcsolatban kiemelte: a válság újszerű válaszokat követel. Hozzátette: szükségesnek tartja, hogy az MNB intézkedései szabályozottan és ellenőrzötten menjenek végbe. Magyarország versenyképességének visszaesését a régióban azzal magyarázta, hogy nyolc évig rossz irányba haladtak a folyamatok. Így meglepő lett volna, ha sikerül három év alatt visszatalálni a helyes útra, de a kormány mindent megtett, amit ennyi idő alatt lehetett – mondta.
Az eredmények között említette, hogy a GDP-arányos államadósság 85,3 százalékról a 80 százalék körüli szintre csökkent, az államháztartási hiány pedig évek óta 3 százalék alatt van. Az Európai Bizottság megszüntette a túlzott mértékű hiány miatt indított eljárást, és az államadósság 2015-ig csökkenő pályán marad. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy vannak példák a külföldi befektetők bizalmának megrendülésére, de azt is látni kell, hogy a német autóipar több beruházást hajtott végre Magyarországon, mint Kínában, és csak az utóbbi két hónapban 6-7 új beruházást és kapacitásbővítést jelentettek be nagy külföldi cégek.
Arra a kérdésre, hogy korrekt eljárás-e sikerként elkönyvelni a külföldön dolgozók és a közmunkások számának emelkedését, kifejtette, hogy 2010 óta 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így az évi 100 ezer új munkahely megteremtése reális célkitűzés. A kivándorlással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza.
A stratégiai ágazatokban végrehajtott államosításokkal kapcsolatban a hamburgi áramhálózat államosításának példáját említette, és hangsúlyozta, hogy a német nagyvárosban és máshol is hasonló folyamatok zajlanak bizonyos szolgáltatások esetében. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul – tette hozzá. Az állami közbelépést az indokolja, hogy megakadályozzák a szolgáltatás minőségének csökkenése mellett annak egyidejű drágulását.