Más, Európában felmerülő helyszíneket ilyen vagy olyan okból kizárhatunk, például legutóbb Trump Finnországban találkozott Putyinnal (2018. július 16-án – a szerk.), de Helsinki azóta NATO-tagállam lett, ráadásul igen harcias retorikát folytatnak Oroszország irányában.”
A nemzetközi büntetőbíróságnak is fontos szerepe várható: „mivel Magyarország tagja a nemzetközi büntetőbíróságnak, nekünk kötelességünk lenne kiadatni az orosz államfőt, de nyilván mindig lehet egyfajta kivételeket tenni, hogy »csak a béke érdekében« nem teszünk eleget ennek a kötelezettségnek. De jure nem állja meg a helyét, ám ha Putyin, ha bizonyos garanciákat kapna, számára azért is vonzó lehet egy ilyen helyszín, hogy az eset precedens értéket teremtsen. Egyébként a nemzetközi precedens megvan már, hiszen Putyin Mongóliában is járt tavaly, amikor már kiadták az elfogató parancsot, és Mongólia tagja a nemzetközi büntetőbíróságnak, mégsem adták ki őt. Szerbia is esetleg szóba jöhetne, de nem tudok arról, hogy meglennének ehhez a kommunikációs csatornák Trump irányában.”
Megjegyezte a szakértő, „bármilyen találkozó, amely lezárná a háborút vagy akár találkozót biztosítana Vlagyimir Putyin és Donald Trump között, nagyban emelné diplomáciai szinten Budapest jelentőségét. A történészek vagy az események szemtanújaként jelen levő politikusok a mai napig emlegetik például a Reagan és Gorbacsov találkozóját Reyjavíkban. A nemzeti leszerelésről, a hidegháború befejezéséről tárgyaltak, és ez ma már szimbolikus helyszín.”
Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU and Alexander NEMENOV / AFP
***