Április 3-án rendezik a kilencedik szabad országgyűlési választást Magyarországon. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok nagy része a Fidesz–KDNP győzelmére számít, az igazi kampányidőszak azonban csak most kezdődik. Összeszedtünk néhány tényezőt, amely meghatározhatja a választás eredményét.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Példátlan módon az országgyűlési képviselő-választás napján népszavazást is tartanak majd az idén. A Fidesz
gyermekvédelmi törvény ügyében kezdeményezett referenduma, amely négy kérdést tesz fel a szülők szexuális nevelést biztosító kizárólagos jogának védelmét illetően, óriási vitákat gerjesztett a közbeszédben.
Az ellenzék és a nemzetközi liberális politikai elit homofóbnak, lmbtq-ellenesnek és gyűlöletkeltőnek nevezte már magát a törvényt is, és a vele szimpatizáló, ideológiailag hozzá tartozó „független” sajtóval együtt folyamatosan támadja a kormányt a népszavazás miatt. A téma rendkívül heves vitát generált, megosztja a magyar közvéleményt – legalábbis annak nyilvánosan is hallható részét. Hogy a társadalom hogyan ítéli meg a kérdést, hamarosan kiderül, de az biztos, hogy a kormánypárt ezzel egyrészt ismét sikeresen tematizálja a közbeszédet, másrészt sikerrel aktivizálhatja a szavazókat – persze nem feltétlenül csak a saját támogatóit.
Az ellenzék, pontosabban Karácsony Gergely szintén referendumot kezdeményezett, mégpedig a kínai Fudan Egyetem ügyében, valamint az álláskeresési járadék jogosultsági idejének meghosszabbításáról. E témák azonban várhatóan kevésbé tudnak működni a kampányban. A kormány ugyanis egyelőre visszalépett, és nyitott a párbeszédre a Fudan ügyében. Az álláskeresési járadék kérdése a járvány miatti leállás idején sokakat érintett, de a gazdaság újraindítása, úgy tűnik, jól sikerült, több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, ráadásul egyes ágazatokban jelentős munkaerőhiány tapasztalható.
A választásokat mindenkor befolyásolja a szavazók konjunktúraérzése. A kép e tekintetben vegyes, hiszen az elmúlt tíz-tizenkét évben bár alapvetően nőtt a magyar szavazók nagy részének életszínvonala, a lassan két éve tartó járvány okozta gazdasági válsághelyzet mindenkinek okoz nehézségeket.
Bár az energiaárak növekedésének közvetlen hatásaitól a rezsicsökkentéssel bevezetett hatósági árak megvédik a fogyasztókat, a közvetett hatások – mint az infláció – már most érezhetők. A kormány lépett, és befagyasztotta a benzin és az alapvető élelmiszerek árát.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
A politikai hullarablás e minősített esetén nem rugóznék tovább.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
A költő és irodalomtörténész szerint a magyarság léte most is a kultúrán múlik.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Szimpla bunkóság és arrogancia.
