A kínai autók egymással fognak versenyezni Magyarországon
Az már biztos, hogy a közeljövőben újabb kínai márkák jelennek meg Magyarországon, amivel élénkülhet közöttük a verseny. A kérdés csak az, hogy ebből mi profitálunk-e.
Tavaly meghaladta az 1600-at; idén pedig az első hat hónapban 1813 kínai autó talált gazdára. MG, BYD, Dongfeng, SERES, NIO, Chery és a többiek – itt vannak az új nevek.
Hol vannak a kínai autók? Milyen kínai autókkal lehet Magyarországon találkozni? Hány kínai autót adtak el eddig? Megnéztük, hogy áll idehaza a kínai autóinvázió a magyar újautó-piacon.
Több nemzet, több gyártója próbált már betörni a közép-európai, így a magyar újautó-piacra is. Emlékezetes, ilyen volt az amerikai General Motors a Chevrolet-vel. Kezdetben csak a dél-koreai Daewoo-kat címkézték át az amerikaiak (Daewoo Nubirából lett például Chevrolet Lacetti), majd érkeztek az „önálló” Chevrolet-k a szalonokba – egészen a 2013-as bejelentésig, amikor a GM közölte, 2015-ig kivonja a Chevrolet márkát Európából. A kétezres évek közepén felfújt lufi ekkora pukkadt ki.
Eredeti, amerikai Chevrolet-ket lehet itthon kapni. Az egyik legnépszerűbb magyarországi online autópiac honlapján Silveradók, Corvette-ek szerepelnek.
Vagy az ekkor még a francia Renault kezében lévő oroszországi AvtoVAZ, amely természetesen a Ladával szeretett volna visszatérni a magyar piacra. 2015 év végén dőlt el, hogy újra lehet majd új Ladát kapni. A klasszikus Niva mellett szalonokba kerültek a Granta, a Kalina és a Vesta külön-böző változatai – 2020-ban viszont az importőr úgy döntött, felhagy a forgalmazással.
Hogy ennek mi állt a hátterében, nem tudni pontosan. Több magyarázatot lehet olvasni. Ezek egyike az, hogy a Ladák nem tudták teljesíteni az európai környezeti és biztonsági normákat. A másik, hogy gondok akadtak a kocsik minőségével, megbízhatóságával. Mindenesetre öt év alatt közel 4000 új Lada került a magyar utakra.
Az Uljanovszki Autógyár termékei szintén megjelentek a hazai autópiacon. Az egykori UAZ 452 és 469 örökösei ma is kaphatóak lennének Magyarországon, ha az Európai Unió engedné őket forgalomba helyezni. Azonban a háborús helyzet miatt kereskedelmi embargót léptettek életbe,
így a még készleten lévő UAZ-okat sem tudja eladni az importőr, de a gyári alkatrész-szállítás, -ellátás sem engedélyezett az EU szankciói miatt.
Miként teljesítenek a magyar újautó-piacon a sokak számára ismeretlen kínai autók? Egyáltalán milyen márkákkal, termékekkel találkozhatunk? 2022-ben érkezett Magyarországra az első nagyobb kínai fecske, ez az egykori brit autómárka, az immár a SAIC (Shanghai Automobile Industry Corporation) kezében lévő MG volt.
Főként utcai terepjárókkal/szabadidő-autókkal (SUV) törtek be a hazai piacra (ZS, HS) – hagyományos, benzines motorokkal, illetve elektromos hajtással szerelt változatokkal. Riválisuk a Dacia Duster és a Suzuki Vitara. Ugyanakkor itt van az MG 3 Hybrid, amely benzinmotort egyszerre használja a meghajtásra és a töltésre, amikor az akkumulátor lemerül [HEV], az MG 4EV, amely egy tisztán elektromos meghajtású jármű, vagyis teljes egészében akkumulátoros elektromos meghajtással működő autó [BEV], valamint az MG 5, ami egy kombi, BEV-meghajtással.
Idén, az első hat hónapban 874 darab MG ZS fogyott, HS-ből 185, az MG 4-ből 64, az MG EHS-ből 41, az MG 5-ből pedig 39.
Cikkünk írásakor az alap, 1,5 literes benzines ZS-t – kedvezménnyel – 6,5 millió forintért kínálták. Elektromos változatáért közel a dupláját, 11,25 milliót kérnek el. A Suzuki Vitara lágy hibridje 7,8 millióról indul. A full hibrid 10,24 millióról.
A második legnépszerűbb MG-modell, a 4-es 11,2 millióról indul a márkakereskedéseknél.
Az állami SAIC gyárt még Volkswageneket, partnerséget kötött a VW-vel, stratégiai befektetést hajtott végre az olasz IVECO-nál.
Eddig a második helyen az itthon gyárat is létesítő BYD. Épp a napokban adott ki egy közleményt az importőr, amelyben arról lehetett olvasni, hogy júliusban a hazai BYD-márkakereskedések 148 személyautó eladásával 25,4 százalékos részesedést értek el a tisztán elektromos [BEV] szegmensben. Január óta 663 darab személyautót adtak el.
De milyen BYD-modelleket lehet idehaza kapni? Itt van az ötajtós, szabadidő-autósszerű ATTO 3, értelemszerűen tisztán elektromos hajtással. A szintén ötajtós kivitelű DOLPHIN. A Tesla Model 3 kínai riválisaként emlegetett BYD SEAL, s a mondhatni teljes értékű SUV-ja a gyártónak: a SEAL U.
Az első, hathavi adatokat nézve a BYD legnépszerűbb modellje idehaza az ATTO 3 (254 eladott példánnyal) – bruttó listaára 14 millióról indul –, majd a SEAL 130-al – 18,1 millióért –, a DOLPHIN 128-al – 12,625 milliót kérnek érte –, a fent nem említett ETP 3 (ami egy haszonjármű) 37-el, a HAN (amely egy luxus lépcsőshátú) kettővel, valamint a TANG, amiből június végéig egy darabot adtak el.
Ha már említettük a Teslát, az alap Model 3-as 17,65 millióról indul.
Ugyancsak lehet már a magyar utakon találkozni a DFSK (Dongfeng Sokon Automobile) autóival. 2022 óta ez a kínai márka a SERES Group családjába tartozik, ami 2005 óta exportálja a SERES- és DFSK-márkákat világszerte, több mint 70 országba – többek között Olaszországba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Németországba.
Állami tulajdonú cégről van szó, hasonlóképpen, mint a SAIC, a FAW, a Chery és a Changan.
Bár a pár hónapja aláírt kontraktus értelmében az országos disztribúció ősszel indul, a már idézett hathavi kimutatásban szerepelnek DFSK-modellek. A benzines Dongfeng FENGON 5-ből – ami egy városi terepjáró – 4 darab lelt gazdára, a szintén benzines U-TOUR-ból – amely egy hétszemélyes családi kombi, egyterűszerűség – 3, a FENGON 500-ból (szintén egy SUV-ról van szó) egyet. Épp úgy, mint a T5 EVO LUXURY-ból. A T5-ös ára 13 millióról indul, elektromos változatáért 20 milliót kérnek el. Legalábbis a Dongfengmotor.hu-n található adatok alapján.
Az ehhez a konszernhez tartozó SERES elektromos [BEV], illetve hatótáv növelt elektromos autókat [REV] hoz majd a magyar újautó-piacra. Utóbbi azt jelenti, a járműben van egy benzinmotor is, amely csak akkor kapcsol be, ha az autó akkumulátora egy bizonyos szint alá csökken.
Viszonylag nagyobb példányszámot tudott értékesíteni még az elektromos kisteherautókat gyártó Cenntro. A LOGISTAR 200V például egy tonna hasznos teherbírással és szállítódobozos kivitel esetén 6,9 köbméteres szállítási kapacitással rendelkező jármű. A LOGISTAR 260 már egy komolyabb furgon, 1,3 tonnás teherbírással, 7,5 köbméteres rakodási térfogattal bíró autó.
Lehet még Magyarországon kapni NIO ET5-öt (hasonló a BYD SEAL-hez), EL7-et, ami egy középkategóriás luxus SUV. Érdekesség, a NIO akkumulátorait lehet cserélni. Ez opcionális, mondhatni szolgáltatáshoz kötött, amit csak a bérletes akkumulátorral lehet elérni.
Van még a magyar piacon Maxus DELIVER is, ami egy dízelfurgon. (A Maxus a SAIC leányvállalata.)
Kapható itthon Farizon márkájú haszonjármű. (A Farizonokat Zhejiang Geely Holding Group – Geely Auto – gyártja, ehhez a csoporthoz tartozik a Volvo, a Polestar, a Lotus, a Zeekr, a Proton, a Lynk & Co.)
És gazdára leltek még Cheryk is. Az OMODA-ból 2 darab.
Hány kínai autót adtak el összesen? – adódik a kérdés. Tavaly meghaladta az 1600-at az eladott kínai autók száma, idén pedig az első hat hónapban 1813 kínai autó talált gazdára. Csakhogy ez így, összességében még nem túl nagy szám – s hát az uniós büntetővámok sem fogják segíteni az importőröket az árverseny élénkítésében.
Egyelőre marad a Suzuki, a Toyota, valamint a Vokswagen-konszern dominanciája a magyar újautó-piacon.
Az Európai Unió (pontosabban: az Európai Bizottság) a kínai, tisztán elektromos autók importjára közel 40 százalékos büntetővámot szabott ki. (Az Egyesült Államok ennél jóval nagyobb mértékű sarcot szed.) Ellenben az amerikai szabályozással, az uniós extravám a gyártás helyszínét tekinti mérvadónak. Az Mfor.hu cikke alapján a BYD 17,4, a Geely 20, a SAIC pedig 38,1 százaléknyi sarc fizetésére kötelezett.
Fontos részlet, hogy a Volvo, a BMW és a Tesla kínai gyártású importjára is vonatkoznak az új vámok, hívja fel a figyelmet a Világgazdaság.
A július 5. előtt regisztrált autókat még a vámfizetési kötelezettség nélkül adhatják át, szakértők ezzel magyarázzák a kínai autóeladások felfutását. Vagyis az európai márkák iránti kereslet-visszaesés vélhetően ideiglenes jelenség. Az állami támogatások megvonása állhat mögötte.
Az extravám-helyzeten javíthat majd a kínai cégek törekvése, hogy Európába hozzák az elektromosautó-gyártásukat. A Chery Spanyolország mellett döntött, ahogy a BYD Magyarországon létesít üzemet. A SAIC pedig tárgyalás alatt áll három országgal, Magyarországgal, Csehországgal és Spanyolországgal.
Hogy lássuk: az idei, héthavi összesített adatok alapján a Suzuki áll az élen 9522 forgalomba helyezett új autóval, a második a Toyota 8652 autóval, utánuk jön a Skoda 5980 darabos eladással. Ez a három márka adja a teljes magyar új-autópiac harmadát. Ám az első tízben helyett kapott még a Volkswagen, a Kia, a Ford, a Hyundai, a BMW, a Nissan és a Mercedes.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az már biztos, hogy a közeljövőben újabb kínai márkák jelennek meg Magyarországon, amivel élénkülhet közöttük a verseny. A kérdés csak az, hogy ebből mi profitálunk-e.
***