„Nincs mese, be kell vallanom. Mind a ketten 1999-ben írtunk alá az RTL-hez, én egy jogi show-műsort, a Pista természetesen a Legyen Ön is milliomos!-t vállalta el. A csatorna egy nagyon érdekes helyszínt választott arra a sajtótájékoztatóra, ahol bemutatták az új munkatársakat, meg persze az új produkciókat. Valahol, a Jászberényi út környékén, egy gyár udvarán tartották. Lobogtak a fáklyák, hostess lányok kínálták az italokat, aztán amikor lement a kötelező gyakorlat, iszogattunk, beszélgettünk. Hatan-nyolcan álltunk körben, Pista nagyon komoly arccal azt mondta, hogy irigyel, igazából ő mindig politikai elemző műsorokat szeretett volna vezetni, úgy, mint én. Én hülye, azt mondtam, hogy valószínűleg jól járt mindenki, hogy ezt nem próbálta ki, viszont kicsit sajnálom, hogy nem vállaltam el a Legyen Ön is milliomos!-t. Hozzátettem, hogy gyerekként rengeteg műveltségi vetélkedőt nyertem a Rádióban, úgyhogy nekem az ment volna. Szegény Pista összerándult, a pezsgőből is lötykölt egy keveset. Így utólag be kell vallanom, hogy tényleg gonosz voltam” – írta meg a személyes konfliktus hátterét az egykori tévés.
Na most abból, amit elmeséltem, két dolog következik. Egyrészt az, hogy egy rosszindulatú geci vagyok,
másrészt, hogy a Pistában tényleg élt egy olthatatlan vágy a politika iránt” – folytatta Havas Henrik. Majd a megemlékezését azzal zárta, hogy Vágó István egy becsületes, az átlagnál sokkal-sokkal műveltebb, nyelveket beszélő, kitűnő értelmiségi volt. „Odaszületett a kamera elé, én még azt is elnéztem neki, hogy profik közé beállt basszusgitározni. Végezetül, annyit azért meg kell jegyeznem, hogy ő egy igazi, mocskos, fideszes karaktergyilkosság áldozata.”