Mi az a Bukaresti Kilencek, aminek Magyarország is a tagja?
2023. február 22. 09:53
Szerdán Varsóban találkoznak a kelet-közép-európai országok vezetői egymással és Joe Biden amerikai elnökkel, hogy az ukrajnai háború állásáról és a NATO-ról egyeztessenek – így folytatódik a Bukaresti Kilencek együttműködés.
Óriási a jövés-menés az ukrajnai háború egyéves évfordulója előtt. Joe Biden amerikai elnök hétfőn meglepetésszerűen Kijevbe érkezett, majd onnan Varsóba utazott. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden látogatta meg az ukrán vezetést.
Szerdán pedig a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójára kerül sor Varsóban, amelyen részt vesz Joe Biden is. De mi ez a szerveződés?
A Bukaresti Kilencekről mondható, hogy egy újabb változat a Visegrádi Négyek közép-európai együttműködésére – csak éppen más hangsúlyokkal.
Szűkebben vett térségünk két legnagyobb állama, Románia és Lengyelország kezdeményezte ezt a kooperációt,
miután 2015 novemberében Bukarestben találkozott Klaus Iohannis román elnök és Andrzej Duda lengyel államfő. Ehhez aztán csatlakozott a régió hét további állama: Bulgária, Szlovákia, Csehország, Litvánia, Lettország, Észtország, valamint hazánk is.
A földrajzilag jól körülhatárolható, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó sáv országait egybefogó – korábbi korszakok szovjet-orosz birodalom elleni cordon sanitaire-elképzeléseire is emlékeztető – kezdeményezés a 2014-es ukrajnai események, a Krím és Kelet-Ukrajna orosz megszállása után jött létre. Ebből is adódóan
a Bukaresti Kilencek a NATO kelet-európai tagállamainak közös reagálása Moszkva újbóli terjeszkedésére.
Ennek megfelelően az eddigi csúcstalálkozókon is ez a téma volt a fókuszban. 2018-ban Duda lengyel elnök Ukrajna és Grúzia (Georgia) NATO-csatlakozásának támogatásáról beszélt. 2021 májusában Iohannis román államfő a NATO nagyobb kelet-európai jelenlétét sürgette, különös tekintettel a már akkor is formálódó orosz katonai készülődésre Ukrajna határainál. Tavaly február 25-én, az ukrajnai orosz támadás másnapján találkoztak a Bukaresti Kilencek Varsóban, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök társaságában – volt miről egyeztetniük a térség vezetőinek.
A Bukaresti Kilencek tagállamai (forrás: Wikipedia)
Tavaly júniusban rögtön újabb B9-csúcsra került sor, ahol a lengyel államfő ismét hangsúlyozta a NATO keleti szárnyának további megerősítését, ahogy Iohannis román elnök is kijelentette: a NATO-nak képesnek kell megvédenie a területe minden négyzetcentijét. Elhangzott Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatása is, azt pedig a kilenc térségbeli együttműködő ország nevében jelentette ki Alar Karis észt elnök, hogy
a tagok egyetértenek abban: Oroszország fenyegetést jelent a NATO-ra nézve.
Most az ukrajnai háború egyéves évfordulója előtt találkoznak a Bukaresti Kilencek Varsóban. A háború árnyékában, meglehetősen forró nemzetközi helyzetben kerül sor a csúcsra, amelyen részt vesz Joe Biden amerikai elnök is, aki két nappal korábban egyenesen a háborús Kijevbe utazott, hogy ott álljon ki Ukrajna és Zelenszkij államfő mellett.
Biden Varsóban nyilvános beszédet is mondott, amelyben felszólalt az olyan autokraták ellen, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az amerikai elnök szerint az orosz támadás nemcsak Ukrajna erejét tesztelte, hanem a világ demokráciáit is
„Biztonságra van szükségünk Európában. Egy évvel az orosz invázió kezdete után azt állítom, hogy a NATO erősebb, mint valaha. Amint azt Zelenszkij elnök úrnak is mondtam, amikor tegnap Kijevben beszélgettünk, büszkén mondhatom, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk továbbra is rendíthetetlen” – jelentette ki Joe Biden Varsóban. Hozzátette: „Ukrajnát továbbra is támogatni fogjuk, és innen üzenem Putyin elnöknek, nem fáradtunk bele! Számunkra a szabadság a legfontosabb, és ezt az üzenetet vittem el tegnap az ukránoknak. Azt is mondtam, a diktátorok csak a brutalitást ismerik, de ezzel legritkább esetben győzik meg népüket” – fogalmazott.
A Bukaresti Kilencek csúcstalálkozója előtt Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta:
a litvánok az Egyesült Államok nagyobb jelenlétét sürgetik Európában, a NATO keleti szárnyában,
valamint szorgalmazzák Ukrajna további segélyezését is.
Duda lengyel elnök a csúcs előtt arról beszélt: a NATO-nak biztonsági garanciákat kell adnia Ukrajnának a háború majdani lezárása után. Szerinte a NATO-nak meg kell üzennie Ukrajnának és az ukrán katonának, hogy a nyugati katonai szövetség velük van. A lengyel államfő azt várja Bidentől, hogy erősítse meg az Egyesült Államok kiállását a NATO-alapszerződés ötödik cikkelye mellett, amely a kollektív védelem elvét rögzíti, vagyis hogy a NATO bármely tagjának megtámadása esetén a teljes katonai szövetséggel kell szembenéznie az agresszornak.
Magyar részről Novák Katalin köztársasági elnök vesz részt a varsói csúcson. Közlése szerint
Novák az ukrajnai háborúról és a mielőbbi békekötés szükségességéről beszélne a csúcson,
Biden elnökkel is. A találkozó előtt Novák Katalin hangsúlyozta: Magyarország biztonsága a legfontosabb. Jelezte, hogy a Magyar Honvédség főparancsnokaként rendszeresen kér tájékoztatást Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnöktől az Ukrajnában dúló háború alakulásáról. Így történt kedden is, egyeztetésük pedig felkészülés volt a lengyelországi látogatásra.
Joe Biden amerikai elnök Lengyelországba utazott, hogy jelenlétével jelezze, az Egyesült Államok teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett, és elkötelezett a szövetség keleti szárnyának megerősítése mellett. Joe Biden az ukrajnai háború évfordulójára emlékezve azzal kezdte, hogy éppen egy évvel ezelőtt, a háború kezdetén beszélt ugyanitt.
Nyitófotó: Joe Biden és Andrzej Duda Varsóban (JANEK SKARZYNSKI / AFP)
Az amerikai elnök újságíróknak elmondta, megbízottja, Steve Witkoff „komoly tárgyalásokat” folytat Moszkvában, és várhatóan hamarosan találkozik az orosz vezetővel.
Jurij Usakov külpolitikai főtanácsadó kijelentette: az amerikaiak által prezentált, Ukrajna által elfogadott megállapodás csupán átmenti fellélegzést jelentene az ukrán hadsereg számára.
Nem csak a fogyasztást és a terjesztést, hanem a drogok népszerűsítését is tiltja a kormánypártok által benyújtott Alaptörvény-módosítás. Szakvélemény.
Az amerikai elnök újságíróknak elmondta, megbízottja, Steve Witkoff „komoly tárgyalásokat” folytat Moszkvában, és várhatóan hamarosan találkozik az orosz vezetővel.
a tagok egyetértenek abban: Oroszország fenyegetést jelent a NATO-ra nézve
--
az ördögi Oroszok oda tették az imperialista országukat a sok békés NATO csicska közé
"a tagok egyetértenek abban: Oroszország fenyegetést jelent a NATO-ra nézve." ezt hányszor láttam halottam már....de ha ez csak ennyi volna,nem lenne háború...:( a pofonhoz két ember kell,aki adja és aki kapja ,esetleg visszaadja.....a tagok egyetértenek abban: a NATO fenyegetést jelent Oroszországra nézve? ha ők nem is ,az oroszok így gondolják....