„Baszjad izüt” – a 8. századtól létezett ősmagyar nyelv a Kárpát-medencében?

2021. október 10. 12:01
A szenzációt és szakmai vitákat keltő kijelentéséről kérdeztük Fehér Bence nyelvészt a tűtartón található, általa „baszjad izüt” feliratként azonosított szöveggel kapcsolatban: tényleg ez lenne az eddigi legrégebbi magyar nyelvemlék?

Nyitókép: A jánoshidai tűtartó (Fehér Bence A Kárpát-medencei rovásírásosemlékek gyűjteménye I. című kötete, Budapest, 2020)

 

Nagy port kavart pár hete a Magyarságkutató Intézet, egészen pontosan Fehér Bence nyelvész állítása, miszerint találtak egy új magyar nyelvemléket, ami századokkal korábbra tolná a magyar írásbeliség fölbukkanását a Kárpát-medencében – a vitáról most cikksorozatban számolunk be, először Fehér Bencét megszólaltatva (Vásáry István történész kritikáját itt olvashatják).

*

Az MKI főmunkatársa az „Ősi írásaink” című konferencián bejelentette, hogy egy avarkori, 8. századra datálható csont tűtartón látható jeleket írásként fejtett meg, a székely írás jeleinek segítségével. Az általa magyarul elolvasott pár szó („baszjad izüt”) lenne a legrégibb magyar nyelvemlék, amely

évszázadokkal előzné meg az első nagyobb terjedelmű magyar szórványemléket,

a Tihanyi Alapítólevelet (1055) és az első összefüggő magyar szövegemlékünket, a Halotti Beszédet (1200 k.). A „baszjad izüt” jelentése a kutató szerint: győzd le, nyomd el (vagy akár modern értelemben: b@zd meg) a betegségszellemet. A magyar sajtó szenzációként tálalta a hírt.

A megkeresésünkre azonnal reagáló és szívesen nyilatkozó Fehér Bencét először arra kértük, hogy tegyük helyre az új nyelvemlék ügyét: megkérdeztük, miről is van szó tágabb kontextusban a titokzatos tűtartóval kapcsolatban, mi az ő központi állítása és mivel bizonyítja azt? A nyelvész elmondta, hogy az avar korból ma már több mint negyven feliratos emléket ismerünk, de ezeket eddig hiábavalóan próbálták kiolvasni.

Hozzátette: „Elemzésem szerint legalább két különböző írásrendszerről van szó: a nagyszentmiklósi típusú írásnak nincs olyan közeli rokona, hogy ennek az értelmezésében komolyan előre lehetett volna lépni, elkülöníthető viszont egy másik típus, amelynek jelei nagyon közel állnak a székely rovásíráséhoz. Egyelőre kevés ilyen emlékünk van, de ami nem egy-két betű csupán, annak szövegét a székely analógiák alapján ki lehet olvasni, és ma már úgy látom, legalább három tárgy betűsora nagyon korai magyar nyelven ad értelmet, azonban olyat is találtam, amely ószláv nyelven érthető.”

Fehér Bence szerint a jánoshidai tűtartó ennek az írásrendszernek csupán a legegyértelműbb példája.

Logikus következtetésnek tartja, hogy az avar birodalomban, legalábbis a 8. századtól, létezett egy ősmagyar nyelvű közösség a Kárpát-medencében, valószínűleg több más nyelv mellett.

Fehér Bence

 

Így lett az olvasatból állítás

Tavaly megjelent könyvében a nyelvész még óvatosabban fogalmazott:

„Amennyiben elfogadjuk ezt az olvasatot, jelen pillanatban ez a legkorábbi magyar nyelvű szövegemlék” – írta akkor,

amit internetes portálokon is felemlegettek, néhol pedig az állításait is kifigurázták . Mi változott, kérdeztük, hogy már nem olvasatról, hanem állításról beszélhetünk?

A felfedezését lekezelő cikkekkel kapcsolatban Fehér Bence elmondta, hogy „ki-ki olyan szarkasztikusan ír, ahogy óhajt. Felháborítónak azt a felületességet tartottam, amellyel egyes portálok összetévesztik az előző nemzedék nagy írástörténészének, Vékony Gábornak egyik állítását az enyémmel, és egyfajta közös szöveget olvasztanak kettőnk teljesen eltérő olvasatából; most aztán ez a sosemvolt szöveg kering a világhálón.” A kutató azt is megosztotta, mit kifogásolt egyes cikkekben: „A »tű, győzd le Üngürt« szöveg Vékony olvasata (török nyelven), nem fordítása az én olvasatomnak, és az Üngür név léte teljesen csak az ő feltételezése.”

És hogy lett az olvasatból állítás egy év alatt? „Azóta egyrészt telt az idő: észrevételeimet egy teljes esztendő alatt a szakmában senki nem vitatta, a legcsekélyebb ellenvéleményt nem hallottam. Másrészt pedig újabb megerősítést is kaptam: már a publikáció után megvizsgálhattam egy avar temető eddig értékeletlen anyagát, és olyan írott anyagot találtam, amely ugyanebbe az irányba mutatott, egy feliratot nagyjából ki is lehetett olvasni ugyanolyan betűértékekkel és nyelven” – magyarázta Fehér Bence.

A tudományos fogadtatás még várat magára

Rákérdeztünk, hogy kutatók is tiltakoznak-e az új megállapítás ellen, vagy csupán a különböző portálokon köröznek azok az elképzelések, hogy a tűtartón szereplő jelekből valójában bármit ki lehet olvasni. Válaszában a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa hangsúlyozta: „Az olvasási kísérletről először 2019-ben írtam, azóta mindmáig kutatóktól nem érkezett tiltakozás. Most persze, hogy sajtónyilvánosságot kapott a dolog, számítani lehet rá, hogy megírják ellenvéleményüket, remélhetőleg először szintén tudományos publikációban. Arra azonban nem számítok, hogy hozzáértő ember azt írná, »bármit ki lehet olvasni« a jelekből, ez szakmailag teljesen tarthatatlan hozzáállás, pontosabban csak akkor lehet bármit kiolvasni (és ilyenre sajnos volt már példa), ha nem létező betűk sorát tesszük hozzá a szöveghez.”

Fehér Bence szerint maga a tűtartó szép állapotú, ritkaság, hogy egy avar kori csontleletet ilyen jól lehessen olvasni,

a jeleken tehát nem nagyon van mit vitatni.

Hozzáfűzte: elsősorban a nyelvtörténészek részéről számít vitára abban a kérdésben, hogy a Halotti Beszéd nyelvállapotától való távolságot pontosan tükrözi-e az olvasat.

Kérdésünkre, hogy az eredménynek milyen következményei lehetnek a magyar történelemre, származásra, nyelvtörténetre vonatkozóan, a szakember emlékeztetett: a magyar nyelvtörténet 896-tól 1526-ig számítja az ún. ómagyar korszakot, előtte ősmagyar nyelvről beszélünk. Eddig a legkorábbi írott magyar szó a 10. század legelejéről volt ismert, összefüggő szöveg pedig a 12. század végéről,

tehát „szó szerint semmi tényanyagunk nem volt az ősmagyar nyelvről.”

Hangsúlyozta: „Óriási jelentőségű, hogy ez megváltozott, mellesleg az is nagyszerű, hogy olyan adatok kerültek elő, amelyek nem térnek el lényegileg attól a képtől, amit elméletileg vártunk. Történetileg viszont lényegi újdonság, hogy az ősmagyar nyelv használatát a Kárpát-medencén belül lehet kimutatni. Ezt évtizedek óta feltételezi számos kutató, nincs nagyon távol László Gyula kettőshonfoglalás-elméletétől sem, de közvetlen bizonyíték erre nem volt. Hogy ennek mi lesz a hatása a magyar etnogenezisről alkotott elképzelésünkre, azt ma még pontosan nem lehet felmérni.”

 

Cikksorozatunkat folytatjuk: Vásáry István történész kritikája itt olvasható.

A jánoshidai tűtartó (Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásosemlékek gyűjteménye I., Budapest, 2020)

Összesen 101 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkor mit jelent az a török nyelven megtalálható könyv illetve krónika cím hogy

Tárih-i Üngürüsz?

Biztos lehetsz-e hogy barlangot , gödröt jelent az Üngür???

( , és lebukott-é imígyen a Bence?)

"Katalóniától délnyugatra"

Olvasd akkor a maghreb.blog.hu azon régebbi bejegyzéseit amelyekben a Maghreb övezetig tovább gondolja... Tóth Gyula a blogoló.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés