Sok nyugati nép valószínűleg megfontolta volna a helyünkben, hogy továbbengedi nyugat felé a tatárokat vagy a törököket, de mi, magyarok a keresztény Európa megvédését választottuk – mondja Balogh Elemér volt alkotmánybíró. A jogtörténész-professzorral az alkotmány iránytűszerepéről és a család pótolhatatlan jelentőségéről beszélgettünk.
Orbán Balázs interjúja a Mandiner hetilapban.
Ön nemrég tért haza Frankfurtból, ahol kutatómunkát végzett, amikor a koronavírus-járvány Európát is elérte. Hogyan lehetett Németországban tudományos munkát végezni az általános leállás idején?
Egy húsz-huszonöt évvel ezelőtt Münchenben elkezdett kutatási programomat folytattam Frankfurtban a középkori egyházi bíráskodás németországi történetéről. A február és még a március eleje is aggálytalanul telt, aztán közbeszólt a járvány: bezárt az egyetem, úgyhogy a kölcsönzött könyvekkel, illetve internetes anyagokkal folytattam a munkát. Mindennap reggeltől este hét óráig dolgoztam a szállásomon, ezután átültem a televízió elé, és megnéztem a ZDF közszolgálati adó aznapi hírműsorát.
Ha már német média, magyar szemmel milyen benyomást keltett, ahogyan a német közszolgálati adók tálalták az eseményeket?
Amikor Strasbourgban, francia területen kulminált a járvány, és az ottani ellátórendszer már nem bírta a terhelést, Németország sok fertőzött kezelését átvállalta. Az erről szóló hírblokkban kiemelték, hogy a német egészségügyi ellátórendszernek milyen hatalmas a kapacitása, és jelentős tartalékai vannak. Nem hasonlították ugyan össze a franciával, az üzenet így is egyértelmű volt. Ez a fajta magabiztosság az élet minden területén jelen van a németeknél.
Hogyan tudjuk ezt mi, közép-európaiak jól kezelni?
Abban a hiszemben éljük az életünket Mohács óta, hogy a közép-európai, erősen német karakterű politikai, gazdasági térségnek szövetséges partnerei vagyunk. Ebben a szakmai és a személyes szálak egyaránt erősek, a gazdasági rendszerben kőkemény érdekek határozzák meg az együttműködést. A politikai színtér viszont egészen más. Egyetlenegyszer volt vezető hír Magyarország, amikor bevezették a rendkívüli jogrendet. Akkor pedig olyan személyt szólaltattak meg Budapestről, aki erősen kritikus hangnemet képviselt, de érdemben nem igazán állított sokat, beszéde terjedelmes részét közhelyek tették ki. Ezek a közhelyek csak felerősítették azt a sugalmazott üzenetet, hogy Magyarország diktatórikus rendszer, ahol formailag mintha rendben lenne minden, de időnként kibújik a szög a zsákból. A médiában is megjelenő német politikai közgondolkodásban nagyon határozott ez az egyoldalú liberális attitűd.
„Lehet, hogy a kereszténységet nemzeti szinten csak mi vettük komolyan Európában”
Ebben a rovatban gyakori téma a szuverenitás. Több szakember említette, hogy a német jogtudomány célja a közös európai identitás jogi alapjának a megteremtése. Érzékelhető volt a frankfurti kutatóút során ebből valami? És hogyan illeszthető bele a gondolatmenetbe a német alkotmánybíróság legutóbbi döntése?
A válaszhoz visszatekintenék az alkotmány- és egyháztörténet terén gyűjtött tapasztalataimra. A középkortól jellemző, hogy a németek mindig Európában gondolkodtak. Az egyházi vetület azért érdekes, mert az angolok létre is hozták a nemzeti egyházukat, a franciák pedig majdnem. A németek viszont soha nem akartak saját egyházat. Ők mindig birodalomban gondolkodtak, ami Európát jelentette. Ezt a sok évszázadra visszanyúló gondolkodásmódot érzékelni vélem ma is. Az alkotmánybíróság döntése pedig jól jelez valamit ebből a jogi identitással kapcsolatos törekvésből, hiszen meg merte fogalmazni, hogy a német alkotmányos identitás minden mást megelőz.
A német egyházról beszélgetve felsejlik egy elmélet, amely szerint az egyes országokban a vallás alapvetően határozza meg az Európához fűződő viszonyt. Leegyszerűsítve, a katolikus országokban az univerzalista szemlélet miatt erősebb a föderalista felfogás, a protestánsok pedig inkább partikulárisan, nemzeti keretekben gondolkodnak. Valóban létezik ez az összefüggés?
Ez érdekes új gondolat. Én a középkort kutatom, ott egyszerűbb a kérdés, mert a világ akkor monolitikus módon Róma-központú volt. Az egész struktúra megváltozott a protestantizmus 16. századi megjelenésével. Németország esetében ez túlnyomórészt az evangélikus vallást jelenti. Tudni kell azonban, hogy a két egyház között ma már rendkívül szoros az együttműködés. A németeknél nem érzem azt a felekezeti vetületben megragadható különbözőséget, amely Magyarországon kiélezettebb a protestánsok és a katolikusok között, és ami talán a kuruc-labanc ellentétre vezethető vissza. Mindamellett azt sem szabad elfelejteni, hogy pont az erdélyi reformált vallások – főleg a református – milyen megtartóerőt jelentettek a magyarságnak.
A vallás megtartóerejéhez kapcsolódik az az alaptörvényi szabályunk is, amely kimondja, hogy a keresztény kultúra Magyarország alkotmányos identitásának is a része, és ennek a védelme minden állami szerv feladata. Volt alkotmánybíróként ezt hogyan fordítaná le?
Egyszerű a kérdés. Vallásos ember vagyok, ezek az összefüggések fontosak számomra. A magyar kultúra meghatározó szegmense a jogi kultúra is. Elszakíthatatlan az Európába – a latin, nyugati keresztény Európába – való bő ezeréves beágyazottságunktól. Az alkotmányos identitás tekintetében az új alaptörvényünk nevesítve is beemelte a történelmi alkotmány elnevezést. Egy olyan jogi kultúrának a manifesztumát láthatjuk ebben, amely bizonyítja, hogy az valamiképpen a történelem folyamatában mutatja meg önmagát. Vagyis nem pillanatfelvételként akar önmagára tekinteni, mint a franciák esetében. Az jut erről eszembe, hogy az 1930-as években Magyarországon elindult egy mozgalom, hogy íróink, gondolkodóink fogalmazzák meg, ki vagy mi a magyar számukra. A megszületett művek közül nekem Babits tanulmánya tetszik a legjobban, amelyben kifejti, hogy a magyar szemlélődő embertípus. Ezt a szemlélődő attitűdöt mélyen át tudom érezni. Minden ősöm magyar, ennek tulajdonítom sokszor azt, hogy nem kedvelem a pillanatfelvételeket, sokkal inkább szeretek időt hagyni a gondolataimnak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A miniszterelnök szerint nem létezik arra épelméjű magyarázat, hogy miért tanácskoznak hajnalban, azontúl, hogy „be akarják őket darálni”.
Szőlő utca, energia, nagyhatalmak: Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku.
Lehet-e szebb és tisztább válasz Isten adventi hívására a tökéletes szeretetnél, amelyben Őt, akit szeretünk, teljességgel azért szeretjük, aki Ő Maga. Nem magunkért, hanem Istenért. Kocsi Lajos írása.
A volt köztársasági elnök a Magyar Nemzetnek adott interjút.
Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a mandiner.hu-n.
A nyugati vezetők már az első iszlamista terrorhullám idején védelmet ígértek a lakosaiknak, de nem tartották be az ígéretüket. Ami Ausztráliában történt bármikor megtörténhet Európában is.
