Politikai vita ide vagy oda: így segíti Magyarország az ukrajnai menekülteket

Négy év telt el azóta, hogy az orosz-ukrán háború első menekültjei átlépték a határt. Jöttek a háború borzalmai elől kárpátaljai magyarok, ruszinok, ukránok, a magyarok pedig segítő kezet nyújtottak nekik. És teszik ezt mind a mai napig úgy, hogy mindeközben folyamatos az adok-kapok Ukrajna és a magyar kormány között.

Csak ízelítő a legújabb fejleményekből: 

• Volodimir Zelenszkij elnök több alkalommal alpári stílusban sértegette a magyar miniszterelnököt, aki feleletképpen határozottan közölte, nem tartja szabad embernek az ukrán elnököt
• Ukrajna január vége óta nem állította helyre a Barátság kőolajvezetéken az orosz nyersolaj szállításának lehetőségét, állítása szerint nem is tudja; a magyar kormány tiltakozott a politikai nyomásgyakorlás ellen a választások előtt,
• továbbá Magyarország blokkolja a dízelszállítást, a 90 milliárd eurós hadikölcsönt és a 20. orosz szankciócsomagot, amíg nem indul újra a kőolajszállítás
• Utóbb pedig közölte: „aki belénk harap, annak ki fog törni a foga. Úgyhogy keressenek maguknak fogorvost az ukránok”.

Ugyanakkor az ukrán vezetés és az ukrán emberek között a magyar kormány is különbséget tesz. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök a Béketanács washingtoni gyűlése után fogalmazott, 

Hogy mennyire nem a magyar kormány (vagy magyar nép) versus ukrán nép az igazi felállás, az onnan is látszik, hogy a magyar segítséget egyébként természetesen a magyarországi ukránok is méltányolják. Ha külpolitikai szinten éppen élesek is a konfliktusok a két állam között, humanitárius szinten mindenképpen köszönetet érdemel Magyarország, mert „igenis nagyon sokat segít Ukrajnának, a kormányzat, a minisztériumok, a civil szervezetek, önkormányzatok és a magánemberek szintjén is” – erről Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló beszélt korábban lapunknak, aki csalódottságát és egyben szomorúságát fejezte ki, hogy Ukrajna választási téma lett az egyes politikai pártok kampányában.

A kezdetek kezdetétől elérhető széleskörű támogatásokról mi magunk is meggyőződhettünk, riportok tucatjaiban; beszéltünk például a kimondottan az érkezett menekültek munkába állását segítő munkaközvetítő céggel, a Semmelweis Egyetem rektorával arról, hogyan helyeztek el ukrán orvostanhallgatók az az egyetemen és hogyan kaphattak tőlük orvosi ellátást a menekültek, de beszélgettünk menekült sokgyermekes édesanyával és hallgatókkal is.

A négy évvel ezelőtti dermesztő első napok kapcsán a nemzetiségi szószóló egyébként úgy nyilatkozik nekünk: 

Grexa Liliána szerint az ukrán menekültek első, legmeghatározóbb élménye 2022–23-ban az volt, hogy Magyarországon a segítség nem lassan, nem feltételekhez kötötten, hanem szinte azonnal érkezett – kérés nélkül. 

És valóban, 

már a háború első napjaiban is sokan kimentek a pályaudvarokra, hogy fogadják a menekülteket szállító vonatokat – emlékezett vissza a négy évvel ezlőtti eseményekre az ukrán nemzetiségi szószóló. „Furcsa is volt” – tette hozzá, hiszen már a háború kitörésének napján – február 24-én – többen ott várták a segítségre szorulókat a magyar pályaudvarokon, persze akkor még kevesen érkeztek, egyszerűen azért, mert Kelet-Ukrajnából napokba telt kijutni, a határig és onnan Magyarországig eljutni.

Ukrajna: 90 ezren menekültek az első pár napban Magyarországra

Aztán hamar megindult a tényleges menekülthullám, a háború első négy napja alatt több, mint 90 ezren menekültek a szomszédban zajló borzalmak elől Magyarországra. „Ekkora már a határon is kialakult egy önkéntesen szerveződő, mégis egyre rendezettebb segítő rendszer” – emeli ki Grexa Liliána, aki szerint ebben nemcsak a magánemberek és magyarországi szervezetek játszottak szerepet, hanem a nemzetközi szervezetek is gyorsan reagáltak, és segítőpontokat állítottak fel. Ezeken a pontokon a cél az volt, hogy a nyelvtudás nélkül, sokszor traumával érkező emberek azt érezzék: megérkeztek egy biztonságos helyre, ahol nem éri őket bántás – sőt, azonnali támogatást kapnak.

Ilyen államilag koordinált, kiemelt humanitárius tranzitpontként működött 2022. márciusától 2023. júliusáig a BOK-csarnok, ahol a segélyszervezetek váltott műszakban biztosították az ellátást. Többek között étkezést, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést vehettek itt igénybe az Ukrajnából menekültek. A Mandiner több riportban is beszámolt az itt tapasztaltakról, többek között egy hat gyermekével egyedül menekülő anyával sikerült itt beszélgetnünk, aki elmondta, hogy az első bomba és a légiriadó hallatán azt sem tudta, hogy a 

A BOK-csarnokban működő humanitárius tranzitpont csak egy volt abból a rengeteg segítségből, amit a magyarok itthon nyújtottak a háború borzalmai elől menekülőknek. A kormány részéről az ukrajnai menekülteknek nyújtott támogatás mértéke az ellenzéki sajtót is meglepte – lásd a 444.hu egykorú címadását: „Záhonyban kiderült, ez az ország tud tisztességesen is bánni a menekültekkel”. 

Ezt bizonyítják a számok is: az elmúlt négy évben több mint 14 millió 880 ezer ukrán lépett be Magyarországra az ukrán-magyar és a román-magyar határszakaszon, ebből több mint egymillió 460 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a háború elől menekülnek, közel 700 ezer alkalommal igényeltek segítséget a magyar hatóságoktól vagy karitatív szervezetektől, közülük pedig közel 56 ezren igényeltek menedékes státuszt – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. Mint közölték, 

A Magyarországon tartózkodó menekülők száma azonban még ennél is magasabb: sok ukrán–magyar kettős állampolgár is hazánkba érkezett a háború kitörését követően, a biometrikus úti okmányokkal rendelkező ukrán állampolgárok pedig vízummentesen tartózkodhatnak az országban menedékes státusz megigénylése nélkül is – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség. Hozzátették: hazánkban minden Ukrajnából menekülő biztonságban van, megigényelhetik az úgynevezett menedékes státuszt (vagyis ideiglenes védelmet), munkát vállalhatnak, gyermekeik költségmentesen tanulhatnak Magyarországon és már három ukrán iskola is működik idehaza. Továbbá a gyermekek számára országos szinten egy speciális felzárkóztató programot is kidolgoztak, valamint több tízezer ukrajnai gyermek táborozhatott nálunk a háború kitörése óta. 

Oktatás: kétnyelvű iskolák, integráció, plusz magyaróra

A menekült gyermekekkel szembeni kiemelt bánásmódot Grexa Liliána is kiemeli. Miután 2024-ben egyértelművé vált, hogy a háború nem ér véget gyorsan, és sokan nem tudnak belátható időn belül hazatérni, ezzel párhuzamosan megkezdődött az „intézményesített” segítség: a kormányzat, az önkormányzatok és a különböző szervezetek egyre inkább hosszú távú megoldásokban gondolkodtak. Ilyen volt például a menekült gyerekek oktatásának megszervezése az ukrán nemzetiségi szervezetek által, a magyar kormány erős támogatásával.

Grexa Liliána szerint nagy lépés volt, hogy elindult az első ukrán–magyar kéttannyelvű iskola Csepelen 2024 szeptemberében. Kiemelte: az iskola fenntartója egy ukrán nemzetiségi nonprofit szervezet, ami nem egy megszokott megoldás, de ő személyesen vállalt garanciát a kormány felé afelől, hogy a szervezet alkalmas ennek a feladatnak az ellátására.

A szószóló arról is beszélt, hogy 

Példaként hozta a budapesti Julianna Református Általános Iskolát, ahol kétnyelvű tanárokat is alkalmaztak, hogy segítsék az ukrán nyelvű gyerekek beilleszkedését, miközben az ukrán identitásuk megőrzésére is figyelnek. Külön kiemelte: a magyar kormány plusz forrásokat biztosít ahhoz, hogy az ukrán menekült gyerekek külön magyarórákat kaphassanak a könnyebb boldogulásuk érdekében. Ugyanakkor szerinte továbbra is kihívás, hogy sok ukrán menekült gyermek nem a magyar iskolarendszerben tanul, hanem ukrajnai online oktatásban vesz részt. Őket – mondja – „minél befogadóbb formában”, de jó lenne integrálni.

Ezzel összefüggésben beszélt arról is, hogy 2025 őszétől létrehozták az első ukrán nemzetiségi kétnyelvű általános iskolát és gimnáziumot, a Tarasz Sevcsenko Ukrán Nemzetiségi Kétnyelvű iskola formájában valósul meg a nemzetiségi szószólóasszony kezdeményezésére és az Országos Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásában, valamint évről-évre bővítik a Leszja Ukrajinka ukrán nemzetiségi nyelvoktató iskola telephelyeit is. Elmondása szerint ez egy hosszútávú építkezés az ukrán nyelvű és nemzetiségi oktatás terén, és mindkét iskola indulása kiemelt kormányzati támogatással indult. A Leszja Ukrajinka Iskolát a kormány év közben engedélyezte indítani egy rendkívüli kormányrendelettel és anyagi forrást is biztosított hozzá., valamint a hosszú és sikertelen keresés után végül a magyar kormány segítségével találtak megfelelő helyszínt Budapest központjában a Tarasz Sevcsenko Iskolának. Ezeket a nemzetiségi iskolákat az ukrán kormányzat például tankönyvekkel segítette.

Mindennapi segítség és ukrajnai gyerekek támogatása

Az önkormányzatok felé is köszönetet mondott, hiszen például nagy segítség az is, hogy az ukrán menekültek Budapesten ingyen utazhatnak, ami sok családnak jelentett könnyebbséget.

Hozzátette: a magyar kormány, önkormányzatok és szervezetek nemcsak a Magyarországon tartózkodó ukrán menekülteket támogatják, hanem az Ukrajnában maradottakat is, ezek közül ő is kiemelte a Magyarországon táboroztatott gyermekeket; mint mondta, hazánk nyújtotta ezen a téren a legnagyobb segítséget az ukrán gyermekeket táboroztató országok közül 2025-ben, és ő maga is találkozott sok táborozó ukrán gyermekkel a Rákóczi Szövetség kiváló táborában, de a magyar kormány épített újjá egy ukrajnai kórházat és iskolát is. És akkor még nem esett szó a különböző szervezetek, önkormányzatok és cégek valamint önkéntesek részéről indított folyamatos támogatásokról Ukrajna irányában. 

Végül személyes példát is hozott: jelenleg is szervez fellépési lehetőséget több magyar városban egy frontközeli térségből érkező, 45 fős ifjúsági néptáncegyüttesnek. Mint mondta, „ezek a gyerekek óvóhelyeken próbálnak nap mint nap, és a motivációjukat az is növeli, hogy Magyarországon kíváncsiak rájuk, és szeretettel fogadják őket”.

Nyitókép: Kisbenedek Attila - Ukrán lányok „Szeretem Magyarországot” feliratú sapkában azután, hogy átlépték a magyar-ukrán határt