Magyar Péter szombaton azt fogja vetíteni, hogy most készült el a Tisza Párt kormányprogramja, pedig a valódi terveik már idő előtt kiszivároghattak – és nagyon nem tetszettek az embereknek.
Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában bejelentette: február 7-én, szombaton ismertetik a Tisza Párt hivatalos programját. Csakhogy minden jel arra utal, mindez csupán a nyilvánosság számára rendezett vetítés.
Mint ismert, korábban kiszivárgott egy, a Tiszához köthető dokumentum, amely jelentős megszorításokat tartalmazott. Az Index által megszerzett anyag szerint a párt egy markáns, baloldali irányú gazdaságpolitikai váltásra készül.
A több száz oldalas, „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” című tervezet
évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevétellel számol, amelyet adó- és járulékemelésekből, megszorításokból, valamint az állami újraelosztás növeléséből érnének el.
A dokumentum az állami szerepvállalás bővítését, a jövedelmek és vagyonok átfogó újraelosztását, illetve a közteherviselés rendszerének gyökeres átalakítását javasolja. A tervezet nem a párt döntése alapján került nyilvánosságra, hanem kiszivárgott; hitelességét a Tisza Párt mindmáig tagadja.
Most azzal igyekezhetnek elterelni a választók figyelmét, hogy összeállítanak egy, a nyilvánosságnak szánt programot.
Erre utal az is, hogy a kiszivárgott megszorító csomagot a pártból nemrég távozott egykori szakpolitikai vezető, Csercsa Balázs hiteles dokumentumnak nevezte.
Egy interjúban elmondta:
a párton belül mindenki ismerte terveket, amelyek mögött ráadásul rendszerint az Európai Néppárt elvárásai álltak, valamint a Brüsszellel való megállapodási szándék.
Csercsa azt is elárulta,
emellett a nyilvánosság számára készül választási gazdasági program, kifelé csak ezt kommunikálják”.
Feltehetően ezt a változatot mutatják be most szombaton.
Előre szóltak, hogy a valódi terveiket el fogják titkolni
Hogy a Tisza szombati programhirdetése inkább mozielőadás lesz, mint a valódi terveik bemutatása, az Tarr Zoltán alelnök korábbi elszólásaiból kikövetkeztethető. Tarr egy tavalyi etyeki fórumon úgy fogalmazott: „Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk”. A Tisza Párt alelnöke ugyanezen a fórumon azt is mondta, először „választást kell nyerni, és utána mindent lehet”. Ezek alapján úgy tűnik, a párt éppen a tényleges elképzeléseit nem kívánja nyilvánosan felvállalni.
A kiszivárgott dokumentum alapján a Tisza-kormány évente mintegy 1300 milliárd forinttal növelné bevételeit adó- és járulékemelések, megszorító intézkedések, valamint az állami újraelosztás fokozása révén. A program súlyos következményeit, amelyek az egész magyar társadalomra kihatnának, a Mandiner cikksorozatban ismertette részletesen.
A tervezett intézkedéscsomag a társadalom széles körét érintené: a középosztályt, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a befektetőket egyaránt, és jelentős aggályokat vet fel a gazdaság hosszú távú fenntarthatósága, növekedési kilátásai és versenyképessége kapcsán.
Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb pontjait a programnak.
Évi 6,5 százalékos vagyonadó bevezetése 500 millió forint feletti összvagyonra (ingatlan, gépjármű, értékpapír, ékszer stb.).
Tőkejövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, ingatlaneladás, bérleti díj) progresszív adóztatása 20, 30 és 40 százalékos kulcsokkal.
Ingatlan bérbeadásra 20, -eladásra 40 százalék adó kivetése.
Új „szolidaritási járulékok” kivetése a munkáltatókra és a magánszemélyekre (nyugdíjjárulék: 3–8 százalék, egészségügyi járulék: 6–8 százalék).
Társasági adó (tao) progresszívvé tétele: KKV-k 13,5–18 százalék, nagyvállalatok 21,5 százalék, multik 25 százalék (a jelenlegi egységes 9 százalék helyett).
KIVA szűkítése: csak mikrovállalkozásoknak (max. 150 millió árbevétel, max. 10 fő).
Társasági adókedvezmények többségének megszüntetése, a fejlesztési adókedvezmény visszavágása.
Általános forgalmi adó (ÁFA) kulcsának 32 százalékra emelése az autókra, alkoholra, dohánytermékekre.
Alkohol- és dohánytermékek 32 százalékos áfája, kiegészítve új különadókkal.
Kisállat-termékekre (eledelek, alom) kivetett extra 4 százalékos adó.
Állami tb-rendszer privatizációja, kötelező magán-nyugdíjpénztári és biztosítói rendszer (várhatóan magasabb díjakkal).
GYED megszüntetése.
Gyermekek ingyenes egészségügyi ellátásának megszüntetése.
Életmód-alapú „bonus–malus” rendszer bevezetése az egészségügyi díjaknál.
20 százalékos özvegyi nyugdíjadó bevezetése.
Egészségbiztosítási kötvények utáni 20 százalékos öröklési adó.
Eb- és macskaadó: évi 18 000 forint állatonként.
Elhagyott állatok után napi 8000 forintos tartásdíj és az állatorvosi költségek behajtása.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal átvenné a bérszámfejtést a munkáltatóktól
Digitális Munkavállalói Kártya (DMK) bevezetése a munkavégzés valós idejű megfigyelésére.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Laczó Adrienn, kiugrott bíró Horváth Lóránt ügyvédi irodájában dolgozik.
Kijev elemi érdeke Orbán Viktor kormányának bukása és a Tisza Párt győzelme, amit a magyar energiabiztonság és rezsivédelem gyengítésével igyekszik elérni, karöltve Brüsszellel. Kohán Mátyás írása.
A kiugróan magas adóteherről szóló állítás nem áll összhangban az uniós statisztikákkal.
Magyar Péter több szálon is szorosan kapcsolódik az ukrán vezetéshez – ez nem éppen egy „csodálatos Barátság” kezdete.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Izgalmas információkkal szolgáltak ukrán források, így már érthetőbb lesz, miért lett ennyire ideges az ukrán elnök – alaposan utánajártunk, mutatjuk!
