A „szakértő”, aki mindig téved: Rácz András és a vágyvezérelt elemzések krónikája

Rácz András neve az elmúlt években egyet jelentett az ukrán narratíva következetes magyarországi közvetítésével. A magát biztonságpolitikai „szakértőként” bemutató elemző nemcsak rendre téves háborús jóslatokkal írta be magát a közéleti emlékezetbe, hanem azzal is, hogy minden konfliktusos helyzetben reflexszerűen Ukrajna oldalára állt – még akkor is, amikor ez nyíltan magyar érdekekkel ment szembe.

Lássuk tehát mely műveleteivel lett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedvenc magyarországi „elemzője”.

Ki az a Rácz András?

A magyarországi ukránbarát szakértők koronázatlan királya Rácz András, akinek a nevéhez számos emlékezetes melléfogás és fantasztikus blama kötődik. Rácz végzettsége szerint történész, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen oktat. A – saját bevallása szerint – „Oroszország-szakértő” korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) is tanított, ami azért különösen érdekes, mert Rácz markánsan kormányellenes, és előszeretettel nyilatkozik olyan sajtótermékeknek, valamint vesz részt olyan szervezetek eseményein beszélőként, amelyek az NKE-t „fideszes janicsárképzőnek” nevezik. 

Egyetemi tevékenysége és szereplései mellett a Német Külpolitikai Társaság munkatársaként dolgozik, valamint tevékenykedik az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) környékén is. A szervezet finanszírozásáról kevés információ érhető el, azonban tagjai előszeretettel szólalnak fel Soros-szervezetek rendezvényein.

A „szakértő” leghíresebb melléfogásai

Szakmai karrierjének áttekintése során mindenképpen meg kell említenünk azt az esetet, amikor 2022 májusában, Sváby András műsorában egy számítógépes játékból származó kamu-drónfelvételt elemzett. Ez volt az első eset – de korántsem az utolsó –, amikor Rácz komolyan lejáratta magát katonai „szakértőként”, hiszen, ha valaki valóban ért a témához, akkor rögtön fel kellett volna ismernie, hogy nem valódi felvételekről van szó.

A szankciók tekintetében sem volt több sikere. 2022 augusztusában a Válasz Online-nak nyilatkozott: 

Azóta biztosan tudjuk, amit a magyar kormány előre jelzett, hogy a szankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak, a háborús termelést pedig köszönik szépen, nemhogy fenntartották, de jelentősen növelték is az oroszok.

A valóság azóta sem volt kegyes Ráczhoz, amely világosan látszik korábbi jóslatainak fényében. 2023 áprilisában – a nagy ukrán nyári ellentámadás előtt – például azt mondta:

Ezzel szemben a valóság az, hogy az ukrán ellentámadás néhány kilométeres előrehaladás után megrekedt az első orosz védelmi vonalnál. Az eset pikantériája, hogy a februárban beharangozott offenzíváról tulajdonképpen minden információ rendelkezésre állt a nyugati médiában – ahol hasonlóan vágyvezérelt elemzések láttak napvilágot –, és már előzetesen látni lehetett, hogy az ukrán célkitűzések irreálisak. Ez természetesen nem akadályozta meg Ráczot abban, hogy hónapokon keresztül hitegesse a magyar közönséget az ukrán áttörés vágyálmával.

Az elemző, aki mindenhez is ért

2024 novemberében aztán a belpolitika felé fordult: Rácz is beleállt Orbán Balázs doktori disszertációjának ügyébe. A miniszterelnök politikai igazgatója még politikai pályafutása előtt kezdte meg doktori tanulmányait az ELTE-n, disszertációját a megfelelő módon és formában benyújtotta, azt egy viszonylag nagyobb közönség előtt egy úgynevezett szűkebb körű munkahelyi vitán pedig sikeresen megvédte.

Annak ellenére, hogy a disszertációval minden rendben volt és Freund Tamás, az MTA elnöke is Orbán Balázs mellé állt – Rácz kitartott. A melléfogásairól ismert „szakértő” azt terjesztette, hogy a dolgozat nem Orbán Balázs, hanem egyik kollégájának munkája.

Ezt ugyan több szempontból is sikerült megcáfolni, sőt kiderült az is, hogy „az egyetem minden doktori dolgozat eredetiségét plágiumkereső szoftverrel ellenőrzi; Orbán Balázs dolgozatában a szoftver nem talált gyanúra okot adó szövegrészt”.

Elszigetelődtünk! Vagy mégsem?

Az elemző következő emlékezetes lyukra futása a budapesti békecsúcs bejelentésével jött. Rácz mantrájának hosszú évek óta szerves része Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök elszigetelődésének mítosza, melynek egyik jele szerinte, hogy: „nem jönnek magas szintű vezetők” hazánkba.

Rácz vágyvezérelt elemzéseinek kitűnő példája a Szabad Európának (melyet amerikai pénzből finanszíroztak és Donald Trump elnök intézkedései nyomán lehúzta a rolót) adott 2024. július 28-i interjúja. Ebben vehemensen ismételgeti, hogy Magyarország és a magyar kormány „nagyon komolyan elszigetelődik”. Azonban, hogy ne legyenek kétségeink, a műsorvezető vissza is kérdez, mire Rácz válasza az alábbi:

• „A korábbiakhoz képest is?”
• „Persze.”
• „A magyar EU elnökség (…) végletesen el van szigetelődve.”

Zelenszkij kedvenc magyarországi „szakértője” minden fejleményt ebbe a sötét narratívába próbál beleerőltetni – még akkor is, amikor a valóság ennek épp az ellenkezőjét mutatja. Logikája sokszor csapongó: hol diplomáciai gesztusokat, hol „felmérhetetlen károkat” lát ott, ahol valójában pezsgő nemzetközi kapcsolatépítés és diplomáciai munka folyik. 

Saját következtetéseit pedig azzal próbálta alátámasztani, hogy „az Európai Parlamentben (…) teljes mértékben elszigetelték” a magyar irányvonalat, és „a parlament legnagyobb része egységes abban, hogy ezt az irányvonalat el kell szigetelni.” 

Csakhogy miközben Rácz ezt hajtogatja, a nemzetközi térben épp az ellenkezője történik: a Patrióta frakció egyre erősebb, a jobboldali pártok támogatottsága emelkedik Európa-szerte, a világ két szuperhatalmának vezetője pedig Budapestre tervezi az orosz-ukrán háborút lezáró békecsúcsot.

Relativizálás az ukránokért – magyarok kárára

Rácz – talán – legfelháborítóbb nyilatkozatát 2025 nyarán tette, amikor Facebook-posztban igyekezett tompítani a Sebestyén József halála körül kialakult felháborodást, és relativizálni az ukrán felelősség kérdését.

Olvasóink bizonyára emlékeznek Sebestyén Józsefre, arra a 45 éves kárpátaljai magyar férfira, akit az ukrán kényszersorozók brutálisan bántalmaztak és magára hagytak. Rácz elsősorban azt igyekezett hangsúlyozni, hogy „nagyon keveset tudunk”, és szerinte ideje volna a „higgadtságnak”.

A „szakértő” ahelyett, hogy egyértelműen elítélte volna az ukrán toborzók által elkövetett visszaéléseket, hosszasan fejtegette, hogy szerinte nem is létezik olyan, hogy „kényszersorozás”. Sőt, megpróbálta nyelvészeti fejtegetésekbe fojtani a lényeget: a sorozás szerinte eleve kényszer, tehát tautológia erről így beszélni. Emellett többször is kétségbe vonta a magyar sajtó, különösen a Mandiner hitelességét, noha több videó és fotó is alátámasztja a bántalmazások és emberrablások tényét.

Annak ellenére, hogy az elemző is elismerte: Sebestyén a kiképzés alatt „nagyon rosszul volt”, és „nem kapott rendes orvosi ellátást”, mégis inkább a felelősség szétkenésére törekedett. 

A poszt legnagyobb problémája, hogy miközben Rácz a „higgadt, szakmai hozzáállást” hirdeti, valójában következetesen mentegeti a felelősöket – legyen szó az ukrán hadsereg parancsnoki láncolatáról, az orvosi személyzetről, vagy azokról, akik elhurcolták és bántalmazták a magyar férfit.

Ukránokkal Magyarország ellen

A Facebookon világhírű „szakértő” 2025. augusztus 21-én kezdett újabb undorkeltő hazudozásba, amikor a Kárpátalja ellen (is) végrehajtott orosz rakéta és dróntámadás után közzétett bejegyzésében aljas sejtetések formájában próbálta aláásni Magyarország nemzeti érdekeit és jó hírnevét.

A posztja nem tartalmazott nyílt vádakat, Rácz módszere annál aljasabb. A Munkács közelében bekövetkezett tragikus események leírásával párhuzamosan finoman, de szándékosan belevitte a magyar-ukrán kapcsolatokat érintő összeesküvés-elméletének elemeit.

Alább változtatás nélkül olvashatják a vonatkozó bekezdést:

Rácz gyanú- és ellenségkép keltésére törekedett. A szándékosan sejtető megfogalmazás arra utalt, mintha magyar részről valamilyen együttműködés állna fenn Oroszországgal, miközben ezt semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá.

Ez a módszer azért kifejezetten aljas, mert a felelősséget az olvasóra hárítja, miközben elülteti a káros narratíva magját. Rácz nem mondta ki egyenesen, de mindent elkövetett annak érdekében, hogy a magyar szerveket gyanúba keverje egy orosz támadással kapcsolatban, amely magyarok lakta területen történt.

Az ukrán propaganda király, a magyar válaszlépés felháborító

Rácz egyértelmű oldalválasztásának következő bizonyságát 2025 szeptemberében tette, amikor Magyarország tizenkét ukrán weboldal elérését korlátozta, válaszul arra, hogy Ukrajna orosz propaganda terjesztésére hivatkozva letiltotta nyolc magyar weboldal ukrajnai elérhetőségét.

Zelenszkij kedvenc magyarországi „szakértője” ekkor rögtön klaviatúrát ragadott és fröcsögő posztban vádolta meg a magyar kormányt „eszkalációval”. Mert ha az ukránok betiltanak magyar híroldalakat (köztük az Origót és a Demokratát) akkor az rendben van, de ha válaszlépést eszközölünk azzal ártunk a kétoldalú kapcsolatoknak. Mint írta:

Mi a helyzet a fronton?

Rácz a korábbi években megbízhatóan tévedett elemzéseiben, így illik, hogy megvizsgáljuk, 2025-re sikerült-e fejlődnie valamit a valódi harctéri helyzet értékelésében, hiszen mint tudjuk, a videójátékok szakértése már korábban is jól ment neki.

Az év utolsó hónapjaiban a Pokrovszk környéki csaták vonták magukra a legtöbb nemzetközi figyelmet és természetesen Rácz is posztolt a témában. Mint írta: 

Ezzel szemben a valóság az, hogy Rácz bejegyzése után néhány héttel műveleti bekerítésbe került a város, vagyis a földön még nem ért össze az orosz harapófogó, de tüzérséggel és drónokkal már a városba vezető minden utat be tudta lőni az orosz hadsereg. Decemberre pedig már a nyugati sajtó is elismerte, hogy Pokrovszk elesett – ez megint nem jött be.

Korrupció? Nincs itt semmi látnivaló

Rácz természetesen az aranyvécével szimbolikussá vált ukrán korrupciós botrányról is elmondta véleményét. A 444-nek nyilatkozva szajkózta, hogy nem is jelentős ügy a jelenleg is zajló gigászi korrupciós botrány, amelynek során Zelenszkij elnök legközelebbi bizalmasai legalább 100 millió dollárt (33 milliárd forintot) loptak el az ukrán állami energetikai cégtől.

Rácz szerint ugyanis mivel összegszerűen nem ebben a korrupciós ügyben tűnt el a legtöbb pénz, ez az ügy, és az annak következtében induló lemondás-hullám tulajdonképpen előrelépés Ukrajnában.

Az az apróság már kimaradt az elemzésből, hogy most háborúban áll Ukrajna, Zelenszkij napi szinten kuncsorog nyugati pénzekért – többek között az Európai Unió, vagyis a magyar adófizetők pénzéért is – és az ország csődben van. És most ebben a környezetben lopnak Zelenszkij legközelebbi emberei mintha nem lenne holnap.

Annak ismeretében azonban nem meglepő Rácz András megengedő hozzáállása az ukrán korrupcióhoz, hogy személyes kapcsolatot ápol azokkal a gyanús hátterű és ügynökként azonosított ukrán férfiakkal, akik a Tisza Párt környékén is felbukkantak. Rácz korábban találkozott Skirják Krisztiánnal, aki az általa alapított álmagyar Facebook-csoportban az ukrán kormányzat álláspontját visszhangozva relativizálta a kényszersorozás közben halálra vert Sebestyén József ügyét. És szintén találkozott Magyar Péter ukrán kém „testvérével”, Tseber Roland Ivanoviccsal is, kijevi látogatása során. Rácz állítása szerint „teljesen véletlenül”.

Rácz András pályafutása így több, mint egymásra halmozott melléfogások, relativizálások és politikailag kényelmes magyarázatok sorozata. Egy következetes politikai mintázat rajzolódik ki, amelyben az ukrán érdekek képviselete, a magyar álláspont cáfolata, gyanúba keverése és az ukrán kémekkel való parolázás kéz a kézben járnak. Miközben „szakértői” szerepben lép fel, megszólalásai újra és újra alkalmasak arra, hogy aláássák Magyarország hitelességét és nemzeti érdekeit. A kérdés nem az, hogy kit képvisel Rácz, mert ez egyértelmű, hanem az, hogy meddig lehet ezt még „szakértelemnek” nevezni.

* * *

Nyitókép: Mandiner