Már most biztosra vehető, hogy az idei árvíz bekerül a történelemkönyvekbe

Nyitóképünkön a 2013-as árvíz. Fotó: MTI/Földi Imre

Szombaton várható a Duna tetőzése Budapesten, a folyó vízszintje várhatóan nem éri el a 2013-as rekord magas, 891 centiméteres szintet, de megközelíti. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság előrejelzése szerint a fővárosban a folyó 854 centiméteren tetőzhet szombaton, de a vízszint elérheti a 876 centimétert is. 

A 2013-as, 891 centis abszolút rekord után a második legmagasabb vízállást eddig 2006-ban mérték, ekkor 860 centiméteren tetőzött a legnagyobb folyónk a fővárosnál.

Az idei már biztosan történelmi árvíznek számít, mivel szeptemberben egyáltalán nem jellemző a nagy hazai folyók áradása. 

Az eddigi legnagyobb, 2013-as árhullámot szintén a jelenlegi időjárási helyzethez hasonló felállás idézte elő, vagyis az Alpokban és a Duna vízgyűjtőin szélsőségesen sok csapadék hullott. Szintén a csapadékos, mostanihoz hasonló időjárás vezetett a 2002-es, eddigi harmadik legnagyobb dunai árhullámhoz, amikor augusztusban a folyó Budapestnél 848 centiméteren tetőzött.

A 2006-os árhullám is szélsőségesnek számított, ám az áprilisi, 860 centiméteres vízállás elsősorban a gyors hóolvadás miatt alakult ki. Ebben az évben ráadásul egyszerre áradt a Duna és a Tisza, vagyis mindkét folyón a legmagasabb készültséget kellett fenntartani. Az árvízi védekezés szempontjából az egyik legnagyobb kihívást jelentő 2006-os esztendő ráadásul csak lassan vonult le, főleg a Tiszán.

A Duna vízállása ugyanakkor többször meghaladta az elmúlt kétszáz évben a 800 centiméteres szintet, ettől függetlenül ritka jelenségnek számít. A Duna 1838-ban okozta a legnagyobb katasztrófát, még a folyó szabályozása előtt. A pesti oldal jelentős része gyakorlatilag teljesen megsemmisült, mivel a magas vízállás mellett a katasztrófát súlyosbította, hogy a márciusi árvíz előtt a Duna befagyott. Így a jégtáblák feltorlódása is fokozta a pusztítást. Több ezer épület semmisült meg, a pesti oldalt gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni, de szintén az 1800-as években szabályozták a Dunát és a modern, összehangolt árvízi védekezés is ekkortól lett meghatározó.

A hazai folyószakaszokon a 2006-os és a 2013-as áradások már jóval kisebb károkat okoztak és nem követeltek emberéletet. Ez elsősorban a védművek jó állapotának volt köszönhető és az ekkoriban meghonosodó mobilgátaknak. A hazai árvízi védekezésben mindig kiemelt szerepe volt az összefogásnak és a vízügyi szakemberek, valamint a hivatásos szervek felkészültségének, valamint az összehangolt szakmai munkának.