Nem igaz, hogy innen nincs kiút – folytatódik az utóbbi évek legjobb misztikus sorozata
2024. október 01. 12:30
Mintha csak Stephen King írta volna meg a Lost folytatását, egy elszigetelt kisvárosba helyezve a cselekményt, ahol bármi megtörténhet.
2024. október 01. 12:30
7 p
1
1
13
Mentés
Nyitókép: Max
Minden úgy kezdődött a Kiút első évadában, hogy Jim Matthews (Eion Bailey) a feleségével (Tabitha – Catalina Sandino Moreno), kisfiával (Ethan – Simon Webster) és lányával (Julie – Hannah Cheramy) belefutott egy áttörhetetlen úttorlaszba. Ráadásul ott volt egy rakás fránya varjú. Ijesztő madarak, pláne, ha misztikus vagy éppen horroros környezetben kerülnek elő. Így aztán hősünk nem is tehetett mást, minthogy másik utat keresett, amely egy ismeretlen kisvárosba vezette a családot.
Ez történt 2022-ben, az MGM sorozatának első részében, amely ezt követően csak úgy ontotta magából azokat az elemeket, amiktől a néző egyre bizonytalanabbá vált. Sőt, a végére abban sem volt biztos, mit lát a képernyőn és igazából mi is zajlik a történetben. Nem véletlen ugyanis a párhuzam a Losttal:
itt is szinte minden epizódra jut egy olyan csavar, amely számos prekoncepciónkat húzza át, ezzel együtt újat teremt.
És nem ez az egyetlen közös pont a már említett sorozattal, elvégre itt is fontos szereplő Harold Perrineau, aki az Eltűntekben Michaelt játszotta, itt pedig Boyd seriffként próbál rendet tartani a különleges helyszínen. Mert a kisváros nemcsak a külvilágtól van elvágva, de ha lemegy a nap, utcáit szörnyetegek járják.
És bizony nem ez az egyetlen olyan veszély, amivel a “lakóknak” kell szembenézniük.
A Carrie-t a felesége halászta ki a szemetesből, egy évvel később megjelent második regényét azonban már nem kellett és nem kell megmenteni, hiszen vámpír módjára támad fel sokadjára.
Itt a harmadik évad (SPOILERES bekezdés)
A Kiút előző évada ugye azzal ért véget, hogy Tabitha eljutott a rejtélyes világítótoronyhoz, amit már Boyd is látott korábban, sőt fel is jutott a torony tetejére, ahol aztán a titokzatos, fehér ruhás kisfiú lelökte a magasból. Mondván, csak ez a megoldás van. Micsoda csoda: Tabitha egy kórházban ébredt, Maine államban, ahol ráadásul a kisváros egyik lakójának családtagja él.
Ezzel párhuzamosan a városban az emberek kifogynak az ételből, ami miatt egyre rosszabb a hangulat, és ha ez nem okozna elég gondot, az éjszakai szörnyetegek is összehangolt támadást indítanak a helyiek ellen, kiengedve a haszonállatokat, majd így csapdába csalva néhány lakost. Úgy tűnik, elfogyott a gyilkos teremtmények türelme, amit kemény és megrázó jelenetek bizonyítanak, ezzel ismét rendkívül erősen indítva az ezúttal is 10 epizódos évadot.
Skarlát Boszorkány legyőzte, így Agatha Harkness az erejét vesztve egy elképzelt valóságban rekedt. A kérdés az, hogy mit kezd, ha kiszabadul.
Mi folyik itt… Varjason?!
A nagy kérdőjelek tehát megmaradtak. Kik vagy mik a szörnyetegek? Hol vagyunk egyáltalán? A leglogikusabb megoldás ugye túl nyilvánvaló, azt biztos nem merik megjátszani az alkotók, ráadásul a fejlemények egy-egy eleme is ellentmondana ennek. Nagy kérdés még a fehér ruhás kisfiú kiléte, akiről szintén a Lost – Eltűntek juthat az eszünkbe, már Philip K. Dick regénye, A kozmosz bábjai mellett.
De nem véletlen Stephen King emlegetése sem a sorozat kapcsán, hiszen a közismert szerző stílusa is visszaköszön egy-egy csavarnál és rejtélynél, sőt Maine, az Amerikai Egyesült Államok 23. tagállama is állandó helyszín az író történeteihez.
A harmadik évad indítása mindenesetre rendkívül erős, így nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra. Sőt, annyira erős, hogy felmerülhet a gondolat: ezúttal talán felgyorsulnak az események. Persze azzal sem lenne gond, csak hagyjanak annyi időt az írók, hogy mindent sikerüljön rendesen megmagyarázni – normálisan el lehessen varrni a szálakat.
Kiút galéria
A From (Kiút) című sorozat galériája a harmadik évadhoz
Az viszont biztos, hogy noha a From, avagy magyar címén a Kiút láthatóan nem egy végtelen költségvetésből összehozott produkció, ami miatt néha olcsó hatást kelt, mégis van annyira ötletes, szuggesztív és meglepő, hogy egy-egy jobb karakterével (pl Victor és Kenny) és rejtélyeivel felkeltse, majd fenntartsa a nézők érdeklődését.
Ha nem is lesz egy újabb Lost, azért a mai sorozat-dömpingben már ez is kimondottan nagy erény és szép eredmény.
A Kiút harmadik évadának első epizódja szeptember 26-án került fel Maxra, a továbbiakban pedig hetente érkezik új rész, miközben a korábbi évadok teljes egésze szinkronosan nézhető meg.
Olvasni jó, sőt érdemes is, izgalmas regényekből pedig akad bőven. Ezúttal három teljesen eltérő könyv került a kosárba, egyetlen közös vonással: izgalomból egyikben sincs hiány.
Szokás egy-egy legendának a mélyére ásni, elveszni múltjának részleteiben, de 10 000 év alatt birodalmak omlanak össze, így elég ritka, hogy ennyire messze utazzunk vissza az időben.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Mondhatnánk, hogy micsoda dolog ez, Európában háború dúl, ez az ember meg közben elrejtőzik a világ elől, a havasokba menekül, és naphosszat csak kirándulgat meg olvas.
Szerintem rendben van. Én vártam. ^^ Kíváncsi vagyok elbasszák e végül, vagy valami jó sül ki belőle. Egyelőre szerintem rezeg a léc, mivel túl sok random dolog történt eddig. Lassan elkéne kezdeni megmagyarázni is valamit.
Két fajta történetmesélés létezik: Az egyik szerint a történet szempontjából minden csak eszköz, hogy előre vigye a cselekményt. Ha például bedob egy titkot, akkor nem is biztos, hogy az írónak van a fejében elképzelés, hogy mi is áll mögötte. Ha nagyon kell egy feloldás, akkor később esetleg beleerőltet valamit.
A másik fajta mesélés, amikor az író felkészülten érkezik. Előre van elképzelése a helyszínről, a megelőző történésekről. Amikor felbukkan egy titok, az író ilyenkor már tisztában van azzal, hogy hogyan fogja feloldani, vagy hogyan fogja rávezetni az olvasót, nézőt a megoldásra.
Namármost a Lost az az első kategória volt, és csak dobálták be a forgatókönyvírók az újabbnál újabb baromságokat. Nem is értem, hogy aki komolyan szereti a fantasztikus műfajt, hogyan rajonghat az ilyen történetszövésért.