Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt – Petőfi rokona a Mandinernek.
Nyitókép: Bognár Zalán történész, Petőfi Sándor rokona. Fotó: Mandiner/Földházi Árpád
Bognár Zalán Petőfi Sándor rokona, hiszen a szépapja a híres költő unokatestvére volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense, történész és mint kiderült, már látta a Most vagy soha! című filmet.
A Mandiner arra volt kíváncsi, tetszett az alkotás egy ma élő Petőfi-rokonnak? „Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt. Mert lássuk be, a legnagyobb magyar költőt, a lánglelkű hazafit generációk óta élettelen, távoli szoborként tiszteljük.
A Petőfi-kép ráadásul a szocialista diktatúra idején sokat torzult, a film által viszont közel kerülhet a ma emberéhez, a mai fiatalokhoz”
– mondja Bognár Zalán. Felvetődik, mennyire volt hiteles a Petőfi-rokonnak a filmbéli költő megformálása?
Bognár Zalán amondó: „Az igazi Petőfi Sándor szerintem lángolóbb szívű, szenvedélyesebb ember volt, mint amelyet Berettyán Nándor alakított a filmben, de ez mellékes megközelítés, sokkal fontosabb a film küldetése. Mert szükség van példaképekre, Petőfi pedig egy olyan csillag – amerikaiasan sztár – volt, aki utat mutatott a sötétben. A film nagy értéke az is, hogy reflektorfénybe állítja a többi márciusi ifjút is.”
Ezt is ajánljuk a témában
A Most vagy soha! kreatív producerével a március 15-én debütáló Petőfi-film kapcsán a nagybetűs filmszakmáról, ideológiai nyomulásról és a valódi katarzisról beszélgettünk.
Bognárt, habár történész, cseppet sem zavarta a fikciós szál a filmben, sőt, szerinte kifejezetten jót tett neki: „A történelmi nap eseményeit kellő méltósággal tálalja a Most vagy soha!, a kalandfilm fikciós jellege pedig még izgalmasabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi az ismert történetet, ami még akkor is tetszett, ha az osztrák titkos ügynök, Farkasch egy kicsit túl lett pozicionálva és Szendrey Júlia is, mint akcióhős.”
Természetesen ő is olvasta a filmkritikákat, és azt is látta, hogy az egyik mozis oldalon csak úgy repkedtek az egyes osztályzatok. „Visszatetsző számomra, hogy szinte még be sem mutatták, máris egyes osztályzatok tömkelegét kapta, bizonyosan teljes mértékben politikai megfontolásból. Ilyenkor mindig eszembe jutnak Klebelsberg Kuno szavai. Az egykori magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter mondta egyszer azt, hogy
az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk vonni belőlük. Sajnos ez a jelenség kíséri a filmet is”
– mondja a történész.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem vagyok jó matematikából, nem tudok felépíteni egy templomot, viszont el tudom játszani valakinek a szerepét – a Most vagy soha! egyik főszereplője, Fehér Tibor a Mandinernek.
A Petőfi-rokon szerint nem véletlen, hogy a hosszú kommunista elnyomás után a lengyelek is sorra készítik a történelmi filmeket, és kellenek az ilyen alkotások, és azok a példaértékű történelmi személyiségek, akik hazaszeretetből, bátorságból, hitből példát mutatnak.
„Nekem megadatott, hogy történészként találkozhattam és hosszan beszélgettem Olofsson Placid atyával, akit a kommunisták a Gulág munkatáboraiba száműztek hosszú évekre. A kínok között is ember maradt, utat mutatott és egész életében Istent szolgálta és az embereken segített. Ő tanított meg arra, hogy soha ne a rosszat, hanem a jót nézzem.
Nem az a fontos, hogy a valóságban, hogyan töltötték meg akkoriban a puskákat, hanem az, hogy a film nézése közben a családommal megható, felemelő pillanatokat élhettünk át”
– összegzett Bognár Zalán.
Ezt is ajánljuk a témában
Élete több mint száz éve alatt Olofsson Placid atya bárhová is került – legyen szó a komáromi hadikórházról vagy a Conti utcai börtön halálsoráról –, mindig kiállt az elesettekért, és ahogy csak tudott, segített a szenvedőkön. Mint vallotta: „Nem a borzalmakat hangsúlyozom, hanem a túlélés csodáit.” Az atya életéről a tavaly megjelent Magyar Hősök című kötetben részletesebben is olvashatnak.
A Petőfi-film 21:30-kor kezdődik majd a tévécsatornán.
A „Petőfi-akta” jelenlegi állása szerint a költő sorsáról máig nagyon keveset tudunk. Bem nem szenvedett végzetes vereséget, mégis eljöttek a szabadságharc utolsó pillanatai.
Becsüljük meg a hintapolitikát, mert olyan rettenetes idők is jártak már, amikor ezt se választhattuk!
A Bonus Trip szereplői a film képi világát emelték ki.
A rendező csak egy másod-harmadrangú alkotója egy olyan produktumnak, ami a propagandista producer ténykedésének gyümölcse.
Igazi irodalomtörténeti csemege került elő, Ady Endre, Petőfi nem alkuszik című híres tanulmányának kézirattöredékére lehet licitálni a Szőnyi Antikvárium májusi árverésén.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
