Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
„Orbán Viktornak igaza van”– véli a filozófus, aki úgy gondolja: „Mark Rutte holland miniszterelnök minden hivatkozása az európai alapelvekre teljesen hiteltelen”.
„Az Európai Unió most zárult csúcsértekezlete a kései kapitalizmus orrfacsaró illatú bomlási tünetei közé tartozik, de – ahogyan várható volt – ezek a tünetek a korábbiaknál is viszolyogtatóbbak” – kezdi a hvg.hu-n megjelent cikkét Tamás Gáspár Miklós.
A filozófus szerint a találkozón „azt kellett volna eldönteni a költségvetés mellett, hogyan segítsék meg a koronavírus-válságtól leginkább sújtott, súlyosan eladósodott dél-európai országokat”, de „Európa leggazdagabb országai közül öt – Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország – különféle irányzatú kormányai egyszerű fösvénységből, anyagiasságból, önzésből kiindulva meg akarták akadályozni a bajba kerültek támogatását”. TGM szerint az, hogy ezen kormányok a pénzbeli juttatások jogállami kritériumokhoz kötését követelik, „képmutatás” jelen helyzetben.
„Orbán Viktornak igaza van” – folytatódik a cikk. „Mark Rutte holland miniszterelnök minden hivatkozása az európai alapelvekre teljesen hiteltelen; azok szavalnak most jogállamról és egyenlőségről, akik megtagadták a legelemibb szolidaritást a szövetségeseiktől – ami egyébként a legridegebb tőkés gazdasági számítás szerint is tiszta elmebaj” – hangzik a fenti állítást alátámasztó indoklás.
A filozófus szerint azt az erkölcsi és intellektuális fölényt, ami a jogállami elvekben testesül meg, „aligha képviselhetik olyanok, akik tanúságot tettek a legrövidlátóbb, legdurvább önzésükről és az elemi politikai tudás hiányáról”.
„Mivel jobb ez a magatartás a tönkrement Olaszországgal szemben, mint a menekültek tengerbe fullasztása volt?” – kérdezi a a publicista.
„A jogállamiság, az emberi jogok, a civil társadalom, a különféle közszabadságok és autonómiák nemzetek fölötti, intézményes védelme merő tréfa – rossz tréfa –, amelyet jelentékeny hatalmi tényezők egyáltalán nem vesznek komolyan, legföljebb bizonyos nyugati régiók helyi hagyományaként, kulturálisan begyökérzett szokásként, amelynek a kiterjesztése a magunkfajta barbárokra: időfecsérlés” – jelenti ki később Tamás Gáspár Miklós, majd a „Kiben lehet bízni?” kérdést teszi fel.
„Természetesen senkiben, és különösen nem lehet bízni a teljesen kiüresedett, képmutató Európai Unióban, amelyet még látszatra se ment meg az a nyamvadt kompromisszum, amellyel ez a jelenlegi mizéria végződött” – adja meg a választ.
A publicisztika – amelyet itt olvashat – további részében szó esik még a nemzetközi szervezetek válságáról, a kései kapitalizmusról, az „Orbán vezette magyarhoni oligarchiáról” is. A cikk végén az is kiderül, mit javasol TGM.
Címlapkép: Földházi Árpád.