„Orbán Viktornak igaza van”– véli a filozófus, aki úgy gondolja: „Mark Rutte holland miniszterelnök minden hivatkozása az európai alapelvekre teljesen hiteltelen”.
„Az Európai Unió most zárult csúcsértekezlete a kései kapitalizmus orrfacsaró illatú bomlási tünetei közé tartozik, de – ahogyan várható volt – ezek a tünetek a korábbiaknál is viszolyogtatóbbak” – kezdi a hvg.hu-n megjelent cikkét Tamás Gáspár Miklós.
A filozófus szerint a találkozón „azt kellett volna eldönteni a költségvetés mellett, hogyan segítsék meg a koronavírus-válságtól leginkább sújtott, súlyosan eladósodott dél-európai országokat”, de „Európa leggazdagabb országai közül öt – Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország, Finnország – különféle irányzatú kormányai egyszerű fösvénységből, anyagiasságból, önzésből kiindulva meg akarták akadályozni a bajba kerültek támogatását”. TGM szerint az, hogy ezen kormányok a pénzbeli juttatások jogállami kritériumokhoz kötését követelik, „képmutatás” jelen helyzetben.
„Orbán Viktornak igaza van” – folytatódik a cikk. „Mark Rutte holland miniszterelnök minden hivatkozása az európai alapelvekre teljesen hiteltelen; azok szavalnak most jogállamról és egyenlőségről, akik megtagadták a legelemibb szolidaritást a szövetségeseiktől – ami egyébként a legridegebb tőkés gazdasági számítás szerint is tiszta elmebaj” – hangzik a fenti állítást alátámasztó indoklás.
A filozófus szerint azt az erkölcsi és intellektuális fölényt, ami a jogállami elvekben testesül meg, „aligha képviselhetik olyanok, akik tanúságot tettek a legrövidlátóbb, legdurvább önzésükről és az elemi politikai tudás hiányáról”.
„Mivel jobb ez a magatartás a tönkrement Olaszországgal szemben, mint a menekültek tengerbe fullasztása volt?” – kérdezi a a publicista.
„A jogállamiság, az emberi jogok, a civil társadalom, a különféle közszabadságok és autonómiák nemzetek fölötti, intézményes védelme merő tréfa – rossz tréfa –, amelyet jelentékeny hatalmi tényezők egyáltalán nem vesznek komolyan, legföljebb bizonyos nyugati régiók helyi hagyományaként, kulturálisan begyökérzett szokásként, amelynek a kiterjesztése a magunkfajta barbárokra: időfecsérlés” – jelenti ki később Tamás Gáspár Miklós, majd a „Kiben lehet bízni?” kérdést teszi fel.
„Természetesen senkiben, és különösen nem lehet bízni a teljesen kiüresedett, képmutató Európai Unióban, amelyet még látszatra se ment meg az a nyamvadt kompromisszum, amellyel ez a jelenlegi mizéria végződött” – adja meg a választ.
A publicisztika – amelyet itt olvashat – további részében szó esik még a nemzetközi szervezetek válságáról, a kései kapitalizmusról, az „Orbán vezette magyarhoni oligarchiáról” is. A cikk végén az is kiderül, mit javasol TGM.
Címlapkép: Földházi Árpád.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyar Péternek azért is szükséges jelenleg a folyamatos kampányolás, hogy elterelje a figyelmet a vállalhatatlan kijelentésekkel teli hangfelvételekről.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
