Az MNB közzétette versenyképességi programját

A megjelent javaslat fő céljai közé sorolták a legalább 2 százalékpont növekedési többlet biztosítását a fejlett országokéhoz képest, az egyszámjegyű szja-t és a GDP-arányos hitelállomány megduplázását egészséges szerkezetben. Évi 7 százalék termelékenységnövekedést kell elérni a kkv-szektorban és évente 5 százalék nettó reálbérnövekedést; 10 ezer új exportáló kkv-ra van szükség, a bürokráciát pedig csökkenteni kell, hogy a vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára mérséklődjön.

Szerintük a k+f kiadásokat a GDP 2 százalékára kell emelni, a munkanélküliségi rátát pedig minden megyében 6 százalék alatt kell tartani. A javaslatok között szerepel az energiaimport 50 százalék alá csökkentése és az államadósság hazai kézben tartása. Biztosítani kell, hogy magyar egyetem a TOP 200-ba kerüljön, támogatni kell, hogy évente legalább 110 000 újszülött jöjjön a világra, és 64 évre nőjjön az egészségben várható élettartam – írták.

A fenntartható gazdasági felzárkózáshoz a magyar gazdaság növekedési ütemének tartósan meg kell haladnia a 4 százalékot – szögezi le a javaslat.  Azt írták, a 12 kulcsterületet lefedő program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kkv-k termelékenységének javulása, versenyképességének fejlődése, amit a bankrendszer hatékonyságának javulása és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülése támogathat.

Kiterjednek a javaslatok az egészségi állapot javítására, a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekvállalás támogatására is. A munkaerőpiacon kiemelten fontosnak nevezték a rejtett tartalékok hatékonyabb kihasználását és felszabadítását, a bérek fenntartható emelését a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt, valamint a felnőttképzési és a továbbképzési rendszer erősítését.

A pontok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésből indulnak ki – írták. Az eredményekhez hosszú távon is biztosítani kell a fejlett országokhoz képest évi, legalább 2 százalékpontos növekedési többletet, amivel 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke – hangsúlyozta az MNB.

Az MNB szerint a hitelezési fordulatot követő új hitelciklusban kívánatos mind a lakossági, mind a vállalati (elsősorban kkv) hitelezés felfutásának ösztönzése, valamint a bankok hitelezési hajlandóságának növelése, nyitva a kockázatosabb ügyfelek irányába is, de a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül. A régiós összevetésben is alacsony tőzsdei kapitalizáció növelésére pedig megfontolandónak nevezik az állami vállalatok bevezetését kisbefektetői részvényprogrammal, illetve a bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzését.

A lakossági hitelezésben a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek arányának további emelését, valamint a meglévő hitelállomány ilyen irányú módosítását szorgalmazza a jegybank, és megemlíti, hogy a bankok közötti verseny erősítését a hitelkiváltások elősegítése, a bankszámlaváltás egyszerűsítése és a hitelfelvevők mobilitásának növelése szolgálhatja.

(MTI)