A Gyurcsány-kormány idején jobb volt
Amíg nem történik meg a méltányos rehabilitáció, addig nem lehet csodálkozni azon, hogy a ma létező négy pártból három jobboldali.
A határon kívül élő magyarok tudják, hogy van egy olyan politikai közösség, amelyre számíthatnak – nyilatkozta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki tusványosi tapasztalatairól is beszélt a Mandinernek. Interjúnk.
Évről-évre ellátogatnak Tusványosra magyar közéleti szereplők. Mit ad Tusványos a magyar politikusoknak?
Az összetartozás érzését, a közös gondolkodás élményét és az együttlét élményét.
A határon túli magyar szavazatok 95 százalékát a Fidesz kapta. Mit tud a Fidesz, ami miatt sikeresebb a határon túliak körében, mint az ellenzék?
Tusványost huszonkilencedik alkalommal rendezik meg, nem tegnap óta járnak ide fideszes politikusok. A határon kívül élő magyarok tudják, hogy
van egy olyan politikai közösség, amelyre számíthatnak.
Ezzel szemben szinte csak olyan politikai formációk jöttek létre Magyarországon, amelyek ezzel ellentétes üzeneteket fogalmaznak meg. Az idei választási kampányban is volt olyan vezető ellenzéki politikus, aki azt gondolta, hogy a határon kívül élő magyarok elleni uszítással politikai tőkét lehet kovácsolni. Ez minden jóérzésű magyar ember számára vérlázító, és a határainkon kívül élőket is abban erősíti meg, hogy az ő jövőjük szempontjából is kulcsfontosságú, hogy nemzeti kormánya legyen Magyarországnak.
Részese volt a szövetkezetekről szóló beszélgetésnek. A családpolitika és a szövetkezetek világa hogyan függ össze? Elhangzott, hogy a kormány kismama szövetkezeteket akar. Mik lennének ezek pontosan?
Arról beszéltem, hogy a diák és a nyugdíjas szövetkezetek után a kismama szövetkezetek létrehozását is érdemes megfontolni. Gondolkodunk azon, hogyan tudnánk a kismamákat is segíteni abban, hogy a gyermeknevelés mellett rugalmasan el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. Ennek egyik eszköze lehet a kismama szövetkezetek létrehozása. Ha a munkaszövetkezeteket vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy jelenleg két típusú munkaszövetkezet létezik: a diákszövetkezetek és a nyugdíjas szövetkezetek. Ezek speciális élethelyzetben lévő emberek rugalmas munkavállalását segítik. Ezt a célt szolgálnák a kismama szövetkezetek is. A diákok befelé tartanak a munkaerőpiacra, a nyugdíjasok kifelé onnan, a kismamák pedig félúton vannak, hiszen vagy már voltak a munkaerőpiacon és vissza szeretnének oda térni, vagy a gyermeknevelés után szeretnének elhelyezkedni. Mindhárom csoportra jellemző, hogy olyan tagjaik vannak, akik nem tudnak teljes munkaidőben, hagyományos munkakörben dolgozni. Ugyanakkor sokan közülük tudnának és szeretnének munkát vállalni abban a néhány órában, napon, amikor szabaddá tudják tenni magukat a gyermeknevelés mellett. Ebben segítenének a kismamák számára létrehozott szövetkezetek.
Fenntartható társadalom – fenntartható nemzet – ez volt a tusványosi látogatásának második állomása. Mire jutottak ezen a beszélgetésen? Hogyan érhető el a demográfiai fordulat?
A beszélgetésen a demográfiai kihívásokkal foglalkoztunk. A magyarság elsőszámú kérdése az, hogy mi lesz velünk,
meg tudjuk-e változtatni a társadalom idősödésének folyamatát,
van-e esély arra, hogy a magyarság egy fiatalodó, gyarapodó nemzetté váljon. Megállapítottuk, hogy ezt kizárólagosan kormányzati eszközökkel, anyagi ösztönzőkkel nem lehet megoldani, de sokat lehet érte tenni. A családok, a helyi közösségek, az egyházi közösségek, a családszervezetek és a kormányzat összefogására van szükség ebben a kérdésben.
Melyek azok a családtámogatási formák, amelyeket a határon túli magyar családok is igénybe vehetnek?
Az idei évben indítottuk el a Köldökzsinór programot, amely két családtámogatást is nyújt a határon túli magyarok számára. Már a program neve is beszédes: magyar-magyar köldökzsinórról beszélünk, ami jelképesen ott van az anyaországi magyarok és a határon túli magyarok között. Az egyik családtámogatási forma az anyasági támogatás, amely egy 64 125 forintos egyszeri támogatás, melyet az édesanya akkor kap meg, ha magyar gyermeke születik. A másik a Magyarországon is ismert babakötvény. De a külhoni területeken is folynak bölcsőde és óvodaépítési programok. Ez azért fontos, mert ezeken a területeken az anyanyelv, a nemzeti identitás megőrzése nem egyszerű, így meghatározó, hogy a gyermekek magyar nyelvű közösségbe járjanak, magyar óvónő, pedagógus nevelje őket. Ez a hosszú távú jövőnk szempontjából kulcskérdés.