Így állnak a számok: több mint kilencszázezren küldték már vissza a nemzeti konzultációt
A kérdőív online is kitölthető.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közleményében bírálta a magyar kormányt. A Főbiztosság szerint Magyarország nem tartja be az 1951-es Menekültügyi Egyezményben foglalt kötelezettségeit, amelyeket saját elhatározásból vállalt magára. A nemzeti konzultáció ugyanis a menekülteket veszélyforrásként igyekszik feltüntetni.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felemelte szavát az idegengyűlölet egyre gyakoribb megnyilvánulásai ellen Magyarországon, és aggodalmát fejezi ki a magyar kormány azon törekvése miatt, hogy az úgynevezett nemzeti konzultáció rávezető jellegű kérdéseiben a menekülteket veszélyforrásként igyekszik feltüntetni.
„Mély aggodalommal tölt el bennünket, ahogyan a magyar kormány egyre erőteljesebben rágalmazza azokat az embereket, akik Szíriából, Afganisztánból, Irakból és más háborús övezetekből menekültek el, és akiknek kétségbeesett szükségük van biztonságra és védelemre Magyarországon" – mondta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.
Az UNHCR hozzátette, hogy tiszteletben tartja minden ország jogát, hogy a polgáraival bármely általa választott módon konzultáljon, viszont aggódik a mintegy 8 millió 18 év feletti magyar állampolgárnak címzett kérdőív szövegezése miatt. Az ENSZ menekültügyi szervezete úgy látja, a kérdéssor szándékosan keveri a menekülteket és menedékkérőket az úgynevezett gazdasági bevándorlókkal, miközben tévesen hibáztatja a menekülteket számos állítólagosan Magyarországra és Európára leselkedő veszély miatt.
A UNHCR kiemeli a nemzeti konzultáció kilencedik kérdését is, amely szerintük azt sugallja, hogy Magyarországnak lehetőséget kellene kapnia, hogy a határait nem szabályosan átlépő embereket a lehető leghamarabb visszaküldje a hazájukba. Arra is felhívták a figyelmet, hogy hogy a Magyarországra érkezők között, bárhogy lépjenek is az ország területére, számos menekült is van, akinek az élete a saját hazájában veszélyben forog. Ezeknek az embereknek ma ugyanúgy menekülniük kell az országukból, ahogyan 1956-ban kétszázezer magyarnak kellett – írják a közleményben.
„Felszólítjuk az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményét aláíró Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, amelyet saját elhatározásából ismert el kötelezőnek magára nézve. Magyarország egyszerűen nem küldhet vissza embereket olyan országokba, ahol az életüket veszély fenyegetheti” – szögezte le Montserrat Feixas Vihé.
„A menekülteknek ritkán van ideje, hogy útlevelet vagy vízumot szerezzenek, amikor az életük veszélyben forog, vagy üldözik őket. Ez azonban semmiképpen sem érvényteleníti a menedék iránti kérelmüket, és nem akadályozhatja a hozzáférésüket a tisztességes és hatékony menekültügyi eljáráshoz” – fűzte hozzá az UNHCR Regionális Képviseletének vezetője.
Az UNHCR szerint 2015-ben eddig mintegy 13 ezer menedékkérő érkezett Magyarországra a háború sújtotta Szíriából, Afganisztánból és Irakból. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy szerte a világon nem a menekültek jelentenek elsődlegesen fenyegetést, hanem éppen ők vannak veszélyben” – mondta Montserrat Feixas Vihé.