Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Munkácson több száz fő tüntet, Beregrákoson második napja tartják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat, de a Huszti és a Beregszászi járás több településeken is folytak már útlezárások az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen tiltakozásképpen.
Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.
A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.
A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.
A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán-szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.
Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.
Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.
Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.
Ilosván (Irsava) hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.
A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltotta ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat.
Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján.
Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.
A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.