Itt vannak az adatok: ennyire elégedettek az egészségüggyel a magyarok
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Végre egyszer az egészségügyben is el kell jutnia oda az országnak, hogy a döntéshozók pontosan ismerjék: milyen erőforrások állnak rendelkezésükre, és azok mire elegendők – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere az egészségügyi szakdolgozók 43. országos kongresszusán Szolnokon csütörtökön.
Balog Zoltán az esemény megnyitóján köszöntőjében hangsúlyozta: az elmúlt tizenkét hónap az utóbbi évtizedek legjelentősebb változását hozta az ágazatban, ahol az elindított reformok részei egy nagyobb, kényszerű átalakítási folyamatnak.
Az egészségügyben régi adósság az ellátási rendszer strukturális átalakítása, a minimumfeltételek meghatározása és a bérrendezés – fogalmazott, jelezve, hogy mindezek mellett elsősorban a szakma erőforrásaival kell tisztában lennie a döntéshozóknak a továbblépéshez. A „leltárkészítésnél” azonban itt is a humán erőforrás a legfontosabb tényező – tette hozzá.
Jelezte: „az egészségügyben eddig egyszerre volt jelen a gazdagság és a nyomor”. Mérlegkészítés, valamint a struktúra hatékonyabbá tétele nélkül nem lehetne elindulni egy emelkedő pályán és megteremteni a szakmában dolgozók előmenetelének, életpályájának kiszámíthatóságát, tervezhetőségét.
A tárcavezető emlékeztetett: az idén csaknem 31 milliárd forintból mintegy 17 ezer orvos mellett 71 ezer szakdolgozó kap béremelést. Jövőre az ideinél legalább 55 milliárd forinttal több pénz jut az ágazatra, ennek minimum háromnegyedét az elképzelések szerint újabb béremelésekre fordítaná a minisztérium.
A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Cserháti Péter egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszönetet mondott az egészségügyi szakdolgozóknak az elmúlt időszak bizonytalanságának „bizalom- és hitvesztés nélküli” elviseléséért. Hangsúlyozta: az ágazat jövőképe nem rossz, és mindez középtávon előreláthatólag a szakma kiszámíthatóságában és kereseti lehetőségeiben is megmutatkozik majd.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke erre reflektálva arról beszélt: számos bizonytalansági tényező jellemzi még az egészségügy egyes szakmacsoportjainak jövőképét, de a mostani béremelés pozitív hatása már érzékelhető. Olyan megbecsülés ez, amelyhez hasonlót az elmúlt nyolc-tíz évben az ágazat dolgozói nem tapasztaltak.
Kovács József, a parlament egészségügyi bizottságának fideszes elnöke a tájékoztatón aláhúzta: az elmúlt két és fél évben soha nem látott mennyiségű egyeztetés zajlott a kormányzat és az egészségügy szereplői között. Bár ez nem oldja fel a problémákat, de segít helyesebb döntéseket hozni – vélekedett. Utalt rá, hogy a későbbi bérfejlesztésekbe azokat a szakdolgozókat is be kell vonni, akik a munka dandárját végzik, de most kimaradtak a többletjuttatásból. A szűkös kereteket is el lehet osztani igazságosan – mondta Kovács József.