Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetemen oktatója csatlakozott Paul Krugman publicista múlt héten megjelent cikkéhez. A jelentős amerikai lap hasábjain kifejtette: noha a Fidesz demokratikus választáson került hatalomra és alkotmányos módon hajtotta végre programját, Magyarország mégsem nevezhető „alkotmányos demokráciának”.
Paul Krugman a New York Times blogján közölte Kim Lane Scheppele Pricnceton Egyetemen oktató kollégájának bejegyzését „Magyarország alkotmányos forradalma” címmel. A cikk írója csatlakozott Krugman múlt heti véleményéhez és leszögezte, hogy noha a Fidesz demokratikus választáson került hatalomra és alkotmányos módon hajtotta végre programját, Magyarország mégsem nevezhető „alkotmányos demokráciának”.
„Ahogy Paul Krugman mondta, Magyarország a tekintélyelvűség irányába tart” – véli Kim Lane Scheppele. A cikkben hosszasan sorolta az új alkotmánnyal, az Alkotmánybíróság működésével, a bírák nyugdíjkorhatárának változásával, a Országos Bírósági Hivatallal, a Választási Bizottsággal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a „drákói médiatörvénnyel”, a kereszténység alaptörvényben való megjelenítésével, a vezető tisztviselők parlamenti cikluson átívelő időre történő megválasztásával, a Költségvetési Tanács „vétó-jogával” kapcsolatos kritikákat.
Megemlítette, hogy a Fideszt csak az MSZP tudja leváltani, a Jobbik esetleges hatalomra kerülése pedig „reális rémálomforgatókönyv”. Kitért arra, hogy Európa nem bánná a Jobbik kizárását, amit lehetővé tesz egy magyarországi törvény. Azt is megemlítette, hogy egy új törvényjavaslat szerint az alaptörvényben sorolják fel az egykori kommunista párt bűneit, bár még nem lehet tudni pontosan mit fog jelenteni ez a jogszabály. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy nem lesz kedvező a legnagyobb ellenzéki pártnak – idézi a lapot a Médianéző.