A fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter benyújtotta azt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot, amelyben az MSZP-vel kapcsolatban kimondanák: „a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán” osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
A javaslat szerint az MSZMP-t és jogelődjeit többek között felelősség terheli a II. világháború utáni évek többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolása, az ország eladósítása, versenyképességének „végzetes lerontása”, továbbá emberek meggyilkolása, idegen hatalomnak való kiszolgáltatása, törvénytelen bebörtönzése, kényszermunkatáborba hurcolása, megkínzása, embertelen bánásmódban részesítése, vagyonuktól való önkényes megfosztása, szabadságjogának teljes elvétele, származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetése, az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség működtetése miatt. A szervezeteket „bűnöző szervezetként” határoznák meg. Mindemellett csökkentenék az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatásokat is, és a kommunista hatalom birtokosait közszereplőként definiálnák.
A javaslat kimondaná: nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában az ország vagy emberek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető szabályok figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A kommunista hatalmat birtoklók szerepének, tevékenységének vizsgálatára Nemzeti Emlékezet Bizottsága néven szervezet jönne létre.
Az átmeneti rendelkezésekről szóló tervezetben rögzítenék továbbá, hogy a következő, 2014 októberi önkormányzati választások után az a nyári európai parlamenti képviselők választásával egy napon lenne esedékes. Szabályoznák azt is, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja - ha az Alkotmánybíróság vagy az uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül, „kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani”.