„Angela Merkel utódlását érintő vitából a német Zöldek profitálhatnak leginkább, ez pedig komoly változásokat hozhat Európában, beleértve az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikáját és a klímapolitikát is.
A CDU/CSU vezetéséért folytatott küzdelemben Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője előnyre tett szert riválisa, Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió elnökével szemben. Azonban Söder – aki megfontolt, opportunista és jelenleg igen népszerű Németországban – felzárkózhat a kissé ügyetlennek tűnő, észak-rajna–vesztfáliai politikushoz.
A közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU-t a Zöldek követik, akik szeptemberben akár „királycsinálóvá” válhatnak, és ezzel jelentős befolyást gyakorolnak a német és az európai gazdaságpolitikára a zavaros berlini koalíciós politikán keresztül. A párt 1980-as megalakulása óta a valahova volt legjobb eredményét érheti el.
Úgy tűnik, a Zöldek április 19-én megnevezendő kancellárjelöltje Annalena Baerbock lesz. A 40 éves külpolitikai és biztonsági szakértő politológiát és közjogot végzett a Hamburgi Egyetemen és a London School of Economics-on is tanult.
(…)
A külvilág nem akar tudomást venni arról, hogy a német Zöldek olyan radikális politikát támogatnak, melynek célja a „Szövetségi Európai Köztársaság” létrehozása, az „európai szuverenitás” eszközeként értelmezett euró megerősítése (a digitális térben is) és a nemzetközi klímapolitika megújítása a közös valuta bevetésével.
Söder a vonzóbb jelölt a konzervatívok vezetésére. De valószínűleg nagyobb nehézségekkel nézne szembe, mint a középutas, markánsan Európa-párti riválisa, Laschet, aki könnyen közös nevezőre juthat a CDU/CSU legvalószínűbb koalíciós partnerével, a Zöldekkel.
(…)
A zöld-konzervatív ellenszenv komoly akadályt jelenthet a szeptember utáni koalícióépítésben. Kiprovokálhatja a Zöldek, a Szociáldemokrata Párt és a liberális Szabad Demokraták közötti koalíciót, amit Baerbock irányíthat. Bármi is történik, a szeptemberi választások valószínűleg hónapokig tartó bizonytalanságot hoznak majd, miközben Európa a világjárványt próbálja leküzdeni jóval az Egyesült Államok és Kína mögött. Franciaország pedig már a 2022-es választásokra készül, Emmanuel Macron elnök szélsőjobboldali fenyegetéssel néz majd szembe.