Kedves Puzsér Róbert!

„13+1 pont a jogállamisági mechanizmusról – a jelenlegi helyzet alapján:

1. A kiindulási alap, hogy jelen állás szerint lesz jogállamisági mechanizmus. Orbán Viktor nagyon nem akarta, hogy legyen, mégis lesz. Ezt nehéz úgy értelmezni, hogy Orbán Viktor nyert, mert valóban meghátrált.

2. Szögezzük le, mert nagyon fontos: soha nem volt realitása annak, hogy a mechanizmus 2022-ig megbuktatja Orbán Viktort! Ezt egy hangos ellenzéki kisebbség tette alapvető elvárássá így 2020 végére. Én nem is tudom, ezt mi alapján tették, hiszen nehézkesen jött volna ki a matek a jogállamisági mechanizmus eljárási határidőivel számolva.

3. Szűk egy éve még a mechanizmus elfogadása is elképesztő meglepetés lett volna. Emlékeztetnék mindenkit, hogy ekkortájt még az volt a fő narratíva, hogy az EU egy semmirekellő, béna kacsa, és úgyse lesz ebből az egészből semmi. Ehhez képest van mechanizmus. A helyzet kicsit olyan, mint amikor egy 4-0-s meccs után a győztes csapat szurkolói azon siránkoznak, hogy a csatár miért hagyta ki a büntetőt a 93. percben…

4. Orbán semmit sem tudott a megállapodás (azaz a jövőbeni rendelet) szövegén változtatni. Az jelen állás szerint úgy lép hatályba január 1-jén, ahogy ősszel megállapodott róla a Tanács és a Parlament, és ami a Fidesznek annyira nem tetszett.

5. A szerdán kiszivárgott dokumentum, amennyiben elfogadásra kerül az eheti Tanács-ülésen, jellegét tekintve egy tanácsi konklúzió: nem jogszabály, azaz egy jogszabállyal szemben kötőereje nincs. Ha a mechanizmusról szóló rendelet szövegében az szerepel, hogy az alma=alma, a szerdai konklúzióban meg az szerepel, hogy az alma=körte, attól még a jogalkalmazók az alma=alma értelmezést fogják követni, mert az van a jogszabályban, a rendeletben. Nagyon úgy néz ki, hogy ennek a tanácsi konklúziónak egyetlen egy funkciója van: kapjon a Fidesz egy papírt, amit tud lobogtatni, de aminek érdemi ráhatása nincs a dolgok folyására. Az is lehet, hogy ezt a taktikát pont Orbán Viktortól tanulták el, aki számtalan hasonló megoldással szúrta ki a kritikusai szemét, amikor leépítette a jogállamot Magyarországon.

6. Orbán »elérte«, hogy a mechanizmus ne szóljon migrációról, családpolitikáról, ideológiai kérdésekről. De soha nem is szólt erről! Ez a mechanizmus kizárólag a lopásról szólt, és erről szól ezután is. A migrációs látszatkonfliktust a Fidesz generálta azzal a kizárólagos céllal, hogy valamit akkor is »elérjenek«, ha igazából semmit sem érnek el.

7. Sokan azt írják, hogy csökkent a mechanizmus tárgyi hatálya, de ez nem igaz. Egyrészt erősen vitatható, hogy a szerdai dokumentum tételei jogi normáknak minősülnek-e (lásd 5. pont), másrészt a mechanizmus eddig is főleg a pénzek ellopására fókuszált. Az Alkotmánybíróság megszállása, az Állami Számvevőszék ellenzéki pártokat vegzáló tevékenysége vagy a médiaviszonyok átalakítása sosem volt a mechanizmus hatálya alá vonva. A bíróságok függetlensége szerepelt egyetlen kitételként a rendelet szövegében, ami túlterjeszkedett az EU-s pénzek ellopásán, ez viszont továbbra is benne marad. Épp ezért szerintem fals következtetés azt mondani, hogy tegnap csökkentették a mechanizmus tárgyi hatályát.

8. Úgy néz ki, hogy valóban elérték azt, hogy az EU Bíróság normakontrolljáig ne lehessen elindítani a mechanizmus alapján eljárásokat. Téves értelmezés viszont azt gondolni, hogy ez szükségszerűen 2022-t vagy bármilyen más konkrét időpontot jelent. Nem tudni, meddig tart egy ilyen eljárás, de azt azért szögezzük le, hogy a Bíróság eljárása akár pár hónapos is lehet. Volt már erre példa, például pont a lengyel legfelsőbb bíróság függetlenségének ügyében, ahol 9 hónap alatt lezongorázták az esetet. Lehet ugyanis gyorsított eljárást kérni, és az Európai Parlament minden valószínűség szerint élni fog ezzel a jogával.

9. Egyébként normakontrollra eddig is volt lehetősége a kormánynak, ez sem egy óriási siker, amit Orbán Viktor most kialkudott. Továbbmegyek: arra is volt lehetősége a szerdai megállapodástól függetlenül a magyar kormánynak, hogy a jogszabály alkalmazásának felfüggesztését kérje ideiglenes intézkedésként a Bíróságtól.

10. Ráadásul attól még, hogy a Bíróság ítéletéig elhalasztják az eljárások megindítását, január 1-től hatályba lép a rendelet. Ez azt jelenti, hogy minden január 1. utáni, EU-s pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságra alkalmazható lesz a rendelet, és például a 2021 évi lopások már büntethetők lesznek.

 11. Hozzáteszem: bizonyos szempontból szerencsésebb is, hogy a normakontrollt egyből az elején le tudjuk. Ezzel szemben, ha például egy júniusban megindult eljárás miatt októberben vinnék az EU Bíróság elé a rendeletet, akkor sokkal később lenne eredmény, mint így, amikor az elején le tudják ezt a kört, és közben a szabálytalanságok feltárása futhat a háttérben.

12. Mi régóta azt mondjuk a Momentumban, hogy a magyaroknak kell leváltania Orbán Viktort, nem fogja az EU megtenni ezt helyettünk. Ez a mechanizmussal kapcsolatban konkrétan azt jelenti, hogy mégha van is mechanizmus, akkor sem feltétlenül az EU fogja azt automatikusan beindítani, ugyanis nem a brüsszeli bürokraták fogják kinyomozni a legdurvább lopásokat. Nekünk kell ügyeket feltárnunk és azokat kivizsgáltatnunk.

13. Végül érdemes leszögezni, hogy ez egyelőre csak egy kiszivárgott dokumentum a kompromisszum lehetséges formájáról.

+1. Elszomorító, hogy az ellenzéki véleményvezérek félinformációk alapján a helyzet értelmezése helyett azt az intellektuálisan kényelmes utat választják, hogy megírják a sokszor minden alapot nélkülöző és téves jogértelmezésen alapuló »Orbán nyert« narratívákat. Mi azért vállaljuk be azt, hogy ezzel a fősodorral szembe megyünk, mert őszintén úgy gondoljuk, igazunk van.”