Gratulálok elsősorban az amerikai népnek, hogy sikerült elkergetniük egy jobboldali autokratát

„Vannak olyan történelmi pillanatok, amelyekről mindenki tudja, hogy és hol kapta a hírt. Mosogatás közben, a gyerekre vigyázva, autót vezetve, vagy egész nap ezt figyelte. Azt hiszem a mai Biden győzelem is ilyen.

Végtelenül utálom jó és rossz harcának, mesebeli történetnek látni a politikát, amelyben egyértelmű az igazság, de most nagyon nehezen szakadok el attól, hogy a jók győztek ma, még ha nem is a szőke herceg vezetésével. De valójában el kell szakadni, mert ez nem mese, hanem a mi éltünk, amire óriási hatással lesz a mai Biden győzelem.

Sokan írják most azt térjünk vissza a normalitáshoz, vagy azt egyenesen, hogy visszatérünk. Én ebben nem hiszek, sőt elég károsnak tartom ezt a narratívát. Pont azért tartom károsnak, amiért a jók és gonoszak harcáról szőtt mesét. 

Donald Turmp ugyanis annak a világnak a terméke amiben élünk. A társadalmunkat fertőző közösségi média terméke, a vagyoni egyenlőtlenségek, és a demokráciához való hozzáférésben való különbségek terméke (mennyi esélye lett volna egy nem milliárdosnak és celebnek ezt a pályát befutni?), az elitek pökhendiségének a terméke, megannyi problémának  terméke, amelyek részei a Trump előtti normális világnak. Ha valamiért küzdeni kell az nem az, hogy ide térjünk vissza valami elképzelt normalitáshoz.

Igen elfog a jók és rosszak közötti küzdelemben aratott győzelem meséje, mert minden igazságom szerint tudom, ettől most kicsit kevésbé lesz rossz, fékezett a vonat amely a falnak csapdona. De azért még halad tovább.

De valóban fékezni és elkezdeni tolatni nem lehet máshogy csak pont a normalitás képünk átalakításával, és a jók és rosszak közötti küzdelem meséjének szétzúzásával lehet. Mert ma sokan örülünk, de sokan sírunk is. Márpedig azok a sokak is ugyanúgy emberek, csak másban hisznek, más a normalitás képük, más a valóságuk.Őket nem legyőzni kell, hanem meggyőzni az igazunkról, vagy legalábbis megkeresni azt ami közös érdek, egy közös normalitást teremteni. Ez pedig csak új lehet.

Ez csak akkor megy, ha nem térünk vissza a régi normálishoz, ha fordítunk egyet a történelm kerekén, és küzüdnk a klímaválság ellen, ha átalakítjuk a demokráciánkat, hogy ne az elitek uralmát és érdekeit képezzék le, ha nem csupán a jövedelmi egyenlőtlenségeket számoljuk fel, hanem olyan demokráciákat épitünk amelyeket magukénak tekint mindenki, és minél többen azt érzik, ők is képviselve vannak az ő hangjuk is számít. Ha lecsapoljuk a közösségi média mocsarát, amely egymás ellen uszít minket, individualizál és szétszakítja a társadalmainkat.

Sok munkája lesz Joe Bidennek, és csak reménykedni tudunk benne, hogy ő és a mellette lévők is felfogják azt, hogy ez a felhalmazás nem szólhat csak arról, hogy ne trump, és felfogják azt a felelősséget amit kapott az egész bolygó érdekében, ha pedig nem ez fog történni, akkor ünnepelhetünk ma bárhogy, jönni fog az újabb Donald Trump. Történelmi lehetőség ez a Demokrata pártnak, és az egész globális közösségnek, de történelmi felelősség is.

De persze én optimista vagyok, és hiszek a változásban, azt pedig tudom, hogy ez az egész mit sem ér, hogy ha amikor legalább lehet, akkor nem ünnepeljük meg azokat a sikereket, amik egy kicsit ehhez közelebb visznek, vagy legalábbis nem távolítanak el, úgyhogy bár ez biztos nem jut el a Fehér Házba, úgyhogy gratulálok elsősorban az amerikai népnek, hogy sikerült elkergetniük egy jobboldali autokratát, még egy ilyen választási rendszerben is, másodsorban, pedig Joe Bidennek az elnökséghez.”