„És itt most igenis mellékes körülmény, hogy egy kormányszóvivő reagál egy politikai vádaskodó sokadik beszólására, vagy akárki más. Ez arról szól, hogy a magyar kabinet részéről sem hangozhat el vélemény a kivételezettek kasztjához tartozó, minimum rovott múltú szekértáborharcossal kapcsolatban. Ez itt a sokat emlegetett, jól ismert kettős mérce, a maga teljességében.
Persze nézhetjük úgy is a napokban kibontakozó hisztériát, hogy valójában egy, a társadalmi többség által egyre inkább megvetett, a nyugati közvéleményben még nem elhanyagolható befolyással bíró, amúgy leszerepelt irányzat utóvédharcáról van szó. Gulyás Gergely miniszter ezt úgy fogalmazta meg, hogy a baloldali filozófus természetes közege a Farkasházy-féle szárszói találkozó vendégserege, e körön kívül legfeljebb az ellenében, így részben neki is köszönhetően majd’ hárommilliósra bővült Fidesz-szavazótábor egyben tartása miatt is fontos, hogy teret adjanak amúgy értékelésre méltatlan megnyilvánulásának. Ez a »szárszói kör« valójában önmaga ellensége, hiszen a folyamatos elhatárolósdival-tiltakozósdival kineveltek egy rájuk szinte már immunis politikai generációt.
Az egyetemi tanárként lényegében közpénzből heveskedő György Péter meg barátai, így a heveny fasisztázásra mindig kapható Radnóti Sándor óbégatására mind kevesebbek kíváncsiak. Mi pedig már kifejezetten unjuk ezt az öreg bigott kommunista stílust.”