Tiszta beszéd

„Ha nem volna életbevágóan fontos és komoly kérdés az Európát sújtó migrációs válság, még mulatságosnak is nevezhetnénk azt a lázas igyekezetet, hogy az egy hét múlva esedékes, »rendes« uniós csúcstalálkozó előtt pár nappal mindenki migrációs »minicsúcsot« akar rendezni: Angela Merkeltől Donald Tuskon át Jean-Claude Junckerig. Azzal a deklarált céllal, hogy bár három év alatt annyi tárgyalás, vita, nyomásgyakorlás, sőt zsarolás ellenére sem sikerült közös európai megoldást találni a migrációs kihívásra, most varázsütésre mindenki feladja eddigi álláspontját. Ami hiú ábránd, hiszen soha nem volt élesebb a szembenállás a bevándorlást támogatók és ellenzők tábora között. És nem csupán egyes tagországok és a brüsszeli birodalmi bürokrácia esetében, de már egyes országokon belül is – gondoljunk csak a kiszámíthatatlan kimenetelű német koalíciós válságra.

A bevándorlás »életbevágóan fontos« az Európai Unió számára – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, az Európai Bizottság alelnöke. Az olasz szocialista politikus ezt nyilvánvalóan nem mondhatta az egész EU képviseletében, sőt még az őt a bizottságba delegáló hazája nevében sem, hiszen az új olasz kormány vele éppen ellentétes álláspontot foglal el a migráció ügyé­ben. Ezért indokolt Szijjártó Péter javaslata, hogy a jú­lius 1-jén kezdődő osztrák uniós elnökség során megrendezendő első külügyminiszteri tanácsülésen azonnal tűzzék napirendre, hogyan lehet az, hogy az Európai Bizottság alelnöke olyan álláspontot képvisel, amely egyértelműen nem élvezi az EU valamennyi tagországának támogatását. Sőt, vélhetően – és remélhe­tően – immár a matematikai többségéét sem.

Kompromisszum a migránsvitában nem lehetséges, de nincs is rá szükség – mondta Orbán Viktor múlt szombati Európa-beszédében, azt javasolva, hogyha a szemben álló felek nem tudják elfogadni, akkor legalább tolerálják egymás álláspontját a migráció és persze a költségvetés kérdésében, és várják meg, hogy az európai emberek kinyilvánítsák akaratukat a 2019. májusi, európai parlamenti választásokon. Ha az elmúlt háromnegyed év nemzeti (német, osztrák, cseh, olasz, magyar) választási eredményeinek egyértelmű trendje folytatódik, igen jelentős változások várhatók jövőre az Európai Parlament összetételében, és egészen más felállású lesz az új Európai Bizottság is. Ennek egyik lehetséges elnökjelöltjeként Manfred Weber bajor CSU-politikust, az Európai Néppárt jelenlegi frakcióvezetőjét is emlegetik, aki kedden Bécsben azt mondta: a migrá­ciós válság Európa »nyílt sebeként« olyan politikai robbanóerővel bír, amely nagyobb az euróválságnál is.”