A politikai senkiföldjén találkozott Orbán ellenzéke

„Jelenleg ez az út a politikai senkiföldjére vezet, ahol a felelősségelosztások és a döntéshozatalok egyszerűen nem találkozhatnak optimálisan, a pártlogika és a pártonkívüliség logikája szükségszerűen különbözik, miközben a szereplők fundamentális érdekei sem találkoznak. Mindebből az következik, hogy a Fidesz egyelőre nyugodtabb lehet, mint valaha. Olyan bonyolult helyzet jött létre az ellenzéki térfélen, ami egyelőre inkább csak tovább bonyolódni tud, semmint tisztázódni. Erre máris lehetőséget nyújt majd a most szombati újabb tüntetés, amelyen jó eséllyel már kevesebben lesznek, mint az elsőn, és éppúgy eredmény nélkül távozhatnak, ahogyan első alkalommal.

Ennek alternatívája csak az ügyalapú társadalmi ellenállás lehet, amely képes fenntartani az elégedetlenséget, csatornázni a dühöt, miközben politikai stratégiai kérdéseket nem színpadról old meg, és figyelembe veszi a realitásokat. Így juthat közelebb a NER egyes intézményeinek (ügyészség, MTVA) megroppantásához, amiből következhet a politikai téren bizonyos elmozdulás, a hatalmi rendszer bizonytalanodása, amely lehetőséget teremt az ellenzéki politika konfliktusközpontúvá tételére. A tiltakozók úgyis igazságot keresnek első körben, nem pedig választókerületi elnököket.

Ha viszont az elérhetetlen célok kitűzése folytatódik, ha eredmény nélküli események követik egymást, akkor gyorsan kivezetik a felháborodás képességét a társadalomból, és lehetővé teszik a rendszer további betonozását, miközben konszolidálják a választáson irtózatos erővel leszavazott parlamenti ellenzék helyzetét.

Ma ez látszik a legvalószerűbb forgatókönyvnek. Ez jelentené azt, hogy végül a politikai senkiföldjén találkozott az Orbán-rendszer ellenzéke. És ott is maradt.”