Kiderült, hogyan moshatott tisztára egymillió eurót Magyarország belga „barátja”
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem lazításnak nevezném a 2017-es büdzsét, hanem egy józan kompromisszumnak, ami a növekedés többletforrásait arányosan osztotta el. A hitelminősítőknek ezt kell értékelniük.
„Mivel győzte meg a miniszterelnököt, hogy 2017-ben ne legyen teljesen nullás a költségvetés?
A kormányfő korábban is azt mondta, hogy csak beruházások és fejlesztések érdekében lehet eladósodni. Teljes nézetazonosság van abban, hogy az állam működésében nem keletkezhet hiány. Ezt egyébként a 2017-es büdzsé teljesíti is. A hazai és uniós források külön részt képeznek a költségvetésben, ezen a részen 1150 milliárdos a deficit, de hosszú távon ez egy olyan hiány, ami mögött beruházásokon keresztül vagyon keletkezik.
2018-ra ezt a 1150 milliárdos deficitet kívánják csökkenteni?
A hiány a 2017-es 2,4 százalékos arányról 2018-ra 1,8 százalékra csökken majd, ezt egyébként a Brüsszelnek küldött konvergenciaprogram is tartalmazza. Ha a választók a következő országgyűlési voksoláson bizalmat szavaznak nekünk, akkor természetesen tovább csökkentjük a hiányt. A helyes arányt kell megtalálni. Ahhoz, hogy több munkahelyet hozzunk létre, és a gazdasági növekedést fenntartsuk, több beruházás kell, közben pedig adósságcsökkentés. (...)
Nem tartanak az Európai Bizottság szigorától, mivel a 2017-re tervezett hiány több mint 200 milliárd forinttal nagyobb lesz, mint a 2016-os?
Tavaly is 2,4 százalékos hiánnyal terveztünk, végül a tényleges deficit 1,9 százalék lett. Azzal tudom biztatni a bizottság szakértőit, hogy 2017-ben is hasonló jelenséget láthatnak majd.
Van-e B terv arra az esetre, ha nem teljesülnek a kormány várakozásai?
Tavaly és tavalyelőtt is elegendő volt a költségvetési tartalék. Ha ezen felül lesznek további kiadások, akkor módosítjuk a költségvetést. Tavaly a migrációs válság miatt ezt tettük.
Ez a lazább költségvetés nem veheti el végleg a hitelminősítők kedvét a felminősítéstől?
Nem lazításnak nevezném a 2017-es büdzsét, hanem egy józan kompromisszumnak, ami a növekedés többletforrásait arányosan osztotta el. A hitelminősítőknek ezt kell értékelniük. A 10 éves magyar állampapírok ma alacsonyabb hozammal mennek el, mint a lengyelek, miközben Varsó hitelminősítői osztályzata három fokozattal előttünk jár. Itt valami nem stimmel. Úgy tűnik a hitelminősítők nem értik a szituációt, szurkolok nekik, hogy megértsék.
Mikor fogják megérteni?
Ezt nem tudom. Nekem úgy tűnik, a hitelminősítők veszélyt látnak abban, hogy egy stabil parlamenti többséggel bíró, gyorsan reagáló kormánya van Magyarországnak. Ők ezt bizonytalanságnak tartják, míg a piac ezt másként látja.”