A cigányok ideje

2015. november 27. 12:47

Magyarországon nem hoztak kormányzati rendeleteket a cigányok kiűzésére, netán kiirtására – ami Nyugaton több országban előfordult.

2015. november 27. 12:47
Méltányosság

„Míg Nyugat-Európában a »cigánykérdés« már a 16. században létezett (persze, nem teljesen a ma ismert formájában), addig Magyarország hosszú ideig, cigány szemszögből, a »béke viszonylagos szigetének« számított. Hozzátéve, hogy nem csupán Magyarország volt a szabadság földje számukra, hanem Lengyelország is, gyakorlatilag gazdaságilag ugyanazon okból: az ipar fejletlensége miatt nyílt egy gazdasági rés, amelybe a fémműves cigányok be tudtak nyomulni.

A muzsikusság mint jellegzetesen cigány mesterség kialakulását is innen érthetjük meg: a zenészek a 18. század végéig alacsony presztízst élveztek, következésképpen a cigányok számára nyílt egy olyan mesterség, amelyben másokkal nem kellett versenyezni. Amikor viszont a muzsikusság már elismert szakmává vált, a muzsikus cigányok egy behozhatatlan előnyre tettek szert. A rendi társadalomban viszonylag alacsonyabb rangú helyzetük a rendi korszak végén átfordult egy kedvezőbb megítélésű pozícióba, amelyet máig megőriztek.

Másrészt igazolva láthatjuk, hogy a magyarországi befogadás soha nem valami rokon- vagy ellenszenv függvénye volt, hanem világos gazdasági, katonai érdekek álltak a befogadás mögött. A cigányság valószínűleg nem tudott volna ilyen könnyen megtelepedni, ha nem rendelkezett volna a hazai termelési szerkezetben nélkülözhetetlen tudással (ahogyan a középkorban a besenyőket, kunokat katonai képességük, nomád harcmodoruk, a muzulmán kálizokat pénzügyi ismereteik, a német városlakókat kézművességben való jártasságuk értékelték fel stb.).

Magyarországon nem hoztak kormányzati rendeleteket a cigányok kiűzésére, netán kiirtására – ami Nyugaton több országban előfordult. Más kérdés, hogy ezek a rendeletek egyszerűen betarthatatlanok voltak, a cigányság rejtőzködő, menekülő életmódja, és a korabeli adminisztráció nehézkessége következtében. Ha voltak ellenségeskedések, akkor azok a városokban voltak, ahol a helyi céhek – nem ok nélkül – riválist láttak a cigány kézművesekben, és mint kontárokat (céhen kívülieket) akadályozták működésüket, a városból eltávolították őket. Ez sem volt azonban etnikai színezetű, hanem egyszerűen gazdasági ellentét. A falvakban és uradalmakban azonban a cigány  kézművesek megbecsültek voltak.

Harmadszor, Lippai Balázs és más cigány származású katonák pályafutása jelzi, hogy volt egy – igaz, szűk – mobilizációs csatorna, amely révén a cigány népesség beemelkedhetett a »vitézlő rend«, vagyis a kollektíven nemesi jogokkal rendelkező, mentalitásában nemesi tudatú katonaréteg soraiba. Ennek tömeges esélyeiről megoszlik a cigányság történetével foglalkozó kutatók véleménye: Dupcsik Csaba szociológus tömeges mértékben kizárta ennek lehetőségét, lezártnak feltételezve a nemesség kereteit, Póczik Szilveszter történész, kriminológus szerint azonban ez a mobilizációs út nem volt elzárva a cigányság tömegei elől. Póczik feltételezése szerintünk jogos, hiszen a magyar, szláv és román jobbágy számára is menekülőútként kínálkozott a katonáskodás, amelyik karriert és egy erős közösségi identitást jelentett.

A 16-17. század szakadatlan háborúiban a magyar társadalom alsóbb rétegei is fokozatosan militarizálódtak, hiszen ki lehetett biztos a holnap felől, a magyar-török állásháborúban, az állandó portyák és fosztogatások közepette! A végvári katonaságnál és a hajdúknál nem nézték, ki milyen származású, hiszen a közösségi szolidaritás felülírta a származást. A jobbágysággal szemben ezek a katonák kíméletlenül a nemesi tudatot képviselték, akár magyarok, szlávok, románok vagy cigányok voltak, akár az »eredeti” nemességből »csúsztak le«, vagy a jobbágyságból emelkedtek fel. 1606-ban Lippait kapitánytársai orvul meggyilkolták, ám ennek oka nem az volt, hogy cigány-e vagy sem. Egyszerűen kellemetlenné vált a személye Bocskai számára. Etnikai konfliktust keresni a gyilkosság mögött felesleges lenne, hiszen a társadalmi és vallási identitások fontosabbak voltak a kor embere számára.

Összefoglalva elmondható, hogy a cigányság nem jelentett ellenséget a 16-17. századi magyar társadalomban. Ellenkezőleg, inkább szövetséges, partner volt (mint katona), és gazdaságilag hasznos szereplője a termelésnek. A cigányok 15. századi migrációja jó időben történt: nem sértett érdekeket Magyarországon, a városi céhes polgárság kivételével – az uralkodók, a főurak és a parasztság számára szükség volt rájuk. A problémák akkor jelentkeztek, amikor a 18. században az abszolutista kormányzás szellemében a Habsburg-dinasztia megpróbálkozott alattvalói »civilizálásának« projektjével. Természetesen a cigányság tömege hamar magára vonta az abszolutista uralkodók, Mária Terézia, és a nála következetesebben felvilágosult II. József figyelmét, akik egyebek között nyugati »kollégáikat« követték abban is, hogy a nép boldogítását, így a cigányság felemelését – e tömegnek akár akarata ellenére – fontosnak tekintették. Ez a kísérlet ágyazott meg a »cigánykérdésnek«.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
br-o
2015. november 28. 07:46
Ez a fantasztikus letelepedés egész egyszerűen Mária Terézia és II. József rendeleteinek és az állami erőszaknak "köszönhető", nem a "nélkülözhetetlen" tudásnak. A fémművességük a patkolókovács szintjén volt, ennél komolyabb szakismerettel nem rendelkeztek. Megjavították még a kapákat, kaszákat, és ennyi. De ez sem azért alakult így, mert a "parasztok" nem tudták volna megcsinálni, hanem mert már nem akartak ezzel foglalkozni, a vándorkovácsok meg kellően olcsóak is voltak, addig is tudtak mással foglalkozni. Ahogy a teknőfaragás, meg a kosárfonás sem a kézművesipar legmagasabb szakmai kihívást jelentő csúcsai. Amíg a cigányság és a cigány kultúra jelentése csak annyi, hogy kihasználni és átverni a kívülállókat, addig nem lesz cigány felemelkedés. A szaktudásaik ma már egy fabatkát sem érnek. Ha már Kínában is milliószámra telepítik az ipari robotokat, mert az ottani biorobot emberek fizetését is drágállják, akkor elgondolkodhatnak a cigányok, hogy miért és mennyi bért/juttatást érdemelnek. Első lépés az egykézés bevezetése és az iskolák befejezése.
e.o.storm
2015. november 27. 21:19
A koptok nem arabok, hanem az arab hódítás előtti őslakósság maradékai, te sutyerák.
bispora
2015. november 27. 19:14
Alapvető részletek hiányoznak a cikkből. Az első a cigányság északnyugat-indiai eredete kapcsán annak bemutatása, hogy a rokonaik az ott élő dalit törzsek voltak. Az érinthetetlenek kasztjába tartozó népesség a különböző kasztba tartozó hinduk mellett ugyanúgy falu/városszéli putrikban él mint nálunk- pedig mindenki sötét bőrű, a rasszizmus kizárva. A dalit törzsek kognitív képességei igen gyengék, csakúgy mint az európai cigányoké (a tudományos mérések szerint 70-80 IQ az átlag)- ami az integrációjuk igazi oka itt is ott is. A cigányüldözések Nyugateurópában azért voltak hevesebbek és véresebbek, mint nálunk, mert a népsűrűség ott jóval nagyobb volt, ami éhínségekhez vezetett. Nálunk a halban gazdag és alacsony népsűrűségű területen ez nem volt szempont. Mária Terézia vadember szelídítő programja pedig valójában igen sikeres volt. Tessék csak a romungrókat az oláh cigányokhoz hasonlítani. A spanyoloknál ugyanez a folyamat ment, csak sokkal drasztikusabb formában- aminek eredménye jelenleg Európa legintegráltabb cigánysága. A program elemei ott is a helyhezkötés, vegyesházasságok és a férfiak besorozása katonának voltak. Figyeljük meg, hogy ez részben genetikai beavatkozás volt. Még valami. A svédeknél a hetvenes évekig IQ tesztekben szellemileg elmaradottnak bizonyult cigányokat sterilizáltak. Ez olyan nagy arányban fordult elő, hogy azt hiszem a nyolcvanas évek elejére a cigányok száma ott ezerre csökkent.
szamossy dezső
2015. november 27. 17:48
Meg kell őket keresztelni, rendes papot küldeni nekik, és különbül viselkednek, mint sok magyar proletár.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!