Kié a felelősség?

„Az EU intézményrendszerének folyamatos átalakulása – római, maastrichti, amszterdami, lisszaboni szerződés – azt eredményezte, hogy a hatáskörök teljesen elmosódtak, az egyszerű európai polgár pedig már azt sem tudja, ki felel az ő jólétéért és biztonságáért. Brüsszel, Berlin, London? Nem véletlen, hogy az európai közösséghez 1973-ban csatlakozott britek 2015-ben azt mondják, nem ehhez a tömbhöz csatlakoztunk, az EU olyan szintű változásokon ment keresztül, hogy már rá sem ismerünk.

Jó lenne végre megállapítani, kié a felelősség, hogy a különböző hatáskörök Brüsszelt vagy a nemzetállamok kormányait illetik-e meg. Európa ugyanis a második világháború utáni történetének legnagyobb válságával néz szembe, és nincs idő a további teketóriázásra. Az Európai Bizottság felmérése ugyanis nemcsak azt állapította meg, hogy mi, európaiak örülünk a háborúskodás végének, hanem azt is, hogy ma már a bevándorlás okozta problémák miatt aggódunk a leginkább. A szolidaritásukról és toleranciájukról híres nyugat-európai államok mostanában nem olyan szolidárisak egymással. Olaszországnak, Görögországnak és Máltának is elege van a saját szociá­lis ellátórendszerére óriási terhet rakó bevándorlási hullámból, de Nagy-Britannia, Franciaország, Németország vagy éppenséggel Dánia is megszabadulna a menedékkérőktől. Angela Merkel kancellár még sírásra is késztetett egy palesztin lányt, amikor élő tévéadásban azt mondta neki, nem maradhat minden új jövevény Németországban.”