Milyen görögök? Ez a válság már régen az EU-ról szól

„A legitim központi hatalom hiányából következik az EU egy másik furcsasága, hogy a saját maga által hozott szabályokat sem tudja betartatni. A legjobb példa erre a stabilitási és növekedési paktum, ami előírja mekkora lehet az államháztartás hiány és az államadósság. Az ezt be nem tartó államok ellen úgynevezett túlzottdeficit-eljárás indul, ami persze senkit nem akadályoz meg a fenntarthatatlan gazdaságpolitika folytatásában, amire Görögország a legjobb példa. Újabb és újabb programokkal, ígéretekkel sokáig ki lehet húzni: Franciaország például májusban harmadszor kapott halasztást, most épp 2017-es határidővel.

Van egy másik terület, ahol az EU képtelen a saját szabályainak érvényt szerezni, mégpedig az úgynevezett alapvető értékek, a jogállamiság, a demokrácia és emberi jogok terén. Ez az utóbbi években pont Magyarország és Románia ügyében került elő, de már 2000-ben, Ausztria ügyében is világossá vált, hogy az EU-s intézmények csak konkrét jogszabálysértések esetén tudnak fellépni, a nagy egésszel nem foglalkoznak. Így lett például a magyar médiatörvény körüli politikai vitákból Brüsszel nyomására három, igazából részletkérdéseket érintő törvénymódosítás.

Az Európai Parlamentben 2013-ban, Magyarország ügyében elfogadott Tavares-jelentés épp azt a célt tűzte ki, hogy létrejöjjön valamiféle intézmény, ami rendszerszinten figyelné a tagállamokban a demokrácia és a jogállamiság helyzetét. Hasonló ötlete volt annak idején a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszternek, akik az alapvető értékeket védő mechanizmus felállítását javasolták – ez végső esetben a források felfüggesztésével büntette volna a renitenseket. Bár az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában egyszer szó volt erről, aztán a kezdeményezés csendben elhalt.”