A nyelvezet ma különösen is kulcskérdés

Lk 10,38 jav.

A katolikus tanítás és a protestáns is különválasztja ezeket a személyeket. Mindent el lehet képzelni, mindent bele lehet magyarázni, de a tény attól, még tény marad. 1. Mária, Márta és Lázár testvére Betániába lakik. 2. Mária Magdolna a magdalai (helységnévről) Jézussal és a tanítványokkal él. Akiből hét ördögöt űzött ki Jézus. (betegséget) Eltartják a vagyonukból, szolgálnak nekik. - Asszonyok Jézus kíséretében -Lk 8 3. Egy ismeretlen nevű, de mindenki által ismert bűnös nő. Lk 7 (hamartolosz) vagyis céda, prostituált. 1. Mária a testvéreivel vendég volt, akárcsak Jézus. Betániai vacsora. Itt Jézus halálának előrejelzése, temetésének a körülményeire kell figyelni. 3. Az, hogy hívatlan személy megjelenjen egy ilyen lakomán, sőt a beszélgetésbe is belefolyjon azt az akkori szokások lehetővé tették. Az érdekes ebben az, hogy egy mindenki által ismeret, nyilvános bűnös nő jelent meg. A haj kibontása eleve illetlen volt férfitársaságban. A hosszú haj mindig is vonzerőt képvisel. Itt a bűnbánatot látjuk, a megtérést, és nem a temetésére utal Jézus. nem a tanítványok tiltakoznak, hanem a házigazda - magában, de nem küldi ki az asszonyt. Ez a Simon egy farizeus volt. Egy olyan helységben vagyunk Galileában, ahol Jézus nem ismeri az embereket. Betániában ismeri. Jézus bűnbocsánatot ad az asszonynak. Kétszeresen. Egyszer amikor hagyja, hogy megérintse, másodszor meg szóban is kifejezi. Máriának Lázár testvérének kellett adnia? Nem! Ami az asszonyok helyzetét illeti. Írtam már, hogy a gyerekekkel és a rabszolgákkal együtt alacsonyabb rendüeknek számítottak. Az istentiszteleten semmilyen szolgálatot nem végezhettek. A törvényből semmilyen oktatásban nem részesülhettek. És sok vallási kötelezettségtől mentesek voltak. Nemcsak a gyereknevelés, hanem a havi ...utáni tisztulási időszak miatt is. De a kor szokásának sem felelt meg. Egy férfi pláne rabbi, mint Jézus, nyilvánosan nem állt szóba nővel. Nem illett. Van az a híres mondása Juda ben Elai rabbinak, hogy, azért dicsőíti Istent, hogy nem pogánynak, nem asszonynak, nem tudatlannak teremtette. Jézus átlépett ezen jól láthatóan. De az ősegyházban is egyenjogúakká váltak. Olvasd el a Galata levelet. Gal 3,28 mit mond Pál. Az egyenjogúság nem azt jelentette, hogy mindenki ugyanazt a feladatot végezte el. Az asszonyok nem kapcsolódtak be közvetlenül az igehirdetésbe, és a missziós munkába. Ők úgy mint, Jézus idejében, vagy most a szeretetszolgálatban vettek részt. ApCsel 16,14-15, 1Tim 5,9-10.

Szerintem a három Mária egy és ugyanaz a személy A Mária Magdolna Evangéliumában olvasható: Péter apostol felszólítja Mária Magdolnát: Nővérem,mond el nekünk azokat a szavakat melyeket a Megváltó neked mondott, és mi nem hallottuk. A betániai Máriáról Lázár és Márta testvéréről tudjuk pontosan, hogy olyan dolgokat hallott, melyeket a többi tanítvány nem, mivel Jézus gyakran megfordulhatott jó barátja, Lázár házában. Valószínűtlen, hogy egy vadidegen nő jelenik meg egy vendégségben, ahová nem volt meghíva.Jobban hihető, Mária Magdolna megtudta, Jézus ott vendégeskedik a szintén Betániában lakó poklos Somon házában, és kétségbe esik, Jézus vajon miért nem őhozzájuk jött? Csak nem hallott róla valami gonosz pletykát,és többé tudni se akar róla? De mit mondhatna idegenek előtt? Csak cselekedni lehet,viszi a drága kenetet,sír, megkeni Jézust, így fejezi ki, amit mondani akar.

'A Magda a magyar megfelelője a héber eredetű bibliai névnek, jelentése: Magdala városából való nő. A név első viselője (akiről írásos emlékünk maradt fönn) a Bibliában szereplő Mária Magdaléna, akinek a nevében még jelzőként szerepelt a szó. A város arameus eredetű, jelentése: torony, bástya. Rokon nevek: Aléna, Bagita, Léna, Lenke, Madlen, Madléna, Magdó, Magdolna, Manda, Marléne, Médi. A Bibliában Mária Magdaléna egyike az asszonyoknak, akik gyakran kísérték Jézust és az apostolokat, és „vagyonukkal szolgálának neki". Jézus hét ördögöt űzött ki Magdalénából. Magdaléna a keresztfa tövében állt, ő ment elsőként a sírhoz húsvét vasárnap hajnalán, s neki jelent meg először a feltámadt Jézus. A bibliai tényektől függetlenedett a köztudatban Magdaléna, a bűnbánó nő, akinek a képzőművészeti ábrázolásokon fedetlen mellét lehulló haja takarja el, előtte koponya és feszület a vezeklés jeleként, kezében olajostégelyt tart. Ezek a mozzanatok elárulják, hogy a késői hagyomány Magdalénát azonosította azzal a meg nem nevezett parázna asszonnyal, aki Simon lakomáján könnyeivel öntözte és olajjal kente Jézus lábait, s ezért bűnbocsánatot nyert. Ezt a tévedést nyilván a névazonosság segítette elő, a betániai Mária ugyanis hasonlóképp kente meg Jézust saját házában. A bűnbánó Magdaléna legendája Itáliában alakult ki a középkorban a vezeklő és kolduló rendek szellemi hatására. Jacobus de Voragine Legenda Aurea című középkori gyűjteménye szerint Magdaléna János elhagyott menyasszonya volt. A zsidók utóbb Mártával és Lázárral együtt kormány nélküli bárkán kitaszították a tengerre, és a lélekvesztő Massiliánál (ma Marseille) ért partot (itt is nyilvánvaló Magdaléna és betániai Mária alakjának egybeolvadása). Sok viszontagság után Lázár a város püspöke lett, Magdaléna pedig harminc éven át vezekelt egy barlangban, s imái közben angyalok emelték fel a földről. Ereklyéit a szaracénok elől a burgundiai Vézelay apátságába menekítették.' 'Ki kicsoda a Bibliában'