Nagyok a repedések a Fideszben

„A miniszterelnök a beszéd végén utalt a veszprémi vereségre. De nem ismert be hibát, sőt. Szerinte az urizálást ne szocialista milliárdosok kérjék számon, és az összes, a kormányt ért kritikát lényegében úgy próbálta beállítani, mintha ez az ellenzék szava lenne. Miközben nem ők azok, és nem az ő szavazóik azok, akik elfordultak a Fidesztől, és nem csak ők azok, akik számon kérik a kormánypárton a korrupciót és az urizálást. Hanem a magyar polgárok, sokan korábbi Fidesz-szavazók.

Ezután jött a polgári Magyarország, a 2002-es szólamok visszahozása. De ezek ebben a beszédben nem a közös jövőt és viziót jelentették, hanem érvként szolgáltak a »hívek« visszaszerzésére. Mindez olyan érvekben öltött testet, mint az »egy a tábor egy a zászló«, vagy ha nem szavaztok ránk, visszajönnek a szocialisták, mint 1994-ben és 2002-ben. A végén a miniszterelnök »ó reggelt magyarok, jó reggelt Magyarországgal« búcsúzott, ami egyértelmű utalás, a tábornak fel kell ébrednie és meg kell védenie az értékeket.

Csakhogy a polgári értékeket nem azonosította a beszéd, és nem mondta el, a kormányzás hogyan képviseli ezeket. A belső kritikák elfojtása a kormányzás érdekében 5 év után nem tűnik reálisnak, Veszprém és az elmúlt fél év után pedig egy fél mondat elfért volna arról, hogy van amiben hibáztak.”