Kiderült, hogyan moshatott tisztára egymillió eurót Magyarország belga „barátja”
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Súlyos tévedés, hogy a Brüsszelből bennünket érő kritikák olyan utasítások lennének, mint amilyenek annak idején Moszkvából jöttek. Interjú.
„Schiffer András nyilatkozta nemrég, hogy a »több vagy kevesebb Európa« hamis kérdésfeltevés, mert van, amiben több kell és van, amiben kevesebb. Önök milyen Európát szeretnének? A föderalizmus irányába tartót? Vagy a mai állapot megfelelő?
A legfontosabb számunkra, hogy az Európai Unió ne avatkozzon olyan ügyekbe, amelyek szerintünk ránk tartoznak. Biztos, hogy nem közös ügy a bírósági egyenetlen teherelosztás ügye, biztos nem ilyen a pálinka kérdése és még sorolhatnám. Viszont vannak olyan ügyek, amelyekben közösen hatékonyabban tudunk nyomulni. Ilyen az energiabiztonság. Amikor a magyar kormány egyedül tárgyal a Gazprommal, az nem olyan, mint amikor ezt az EU-val közösen teszi.
A Jobbik a kilépéssel kacérkodik: önök milyen érveket tudnak felhozni az EU-ból való távozás ellen?
Elsősorban azt, hogy ez egy hülyeség. Aki ilyet mond, az nézzen rá a térképre, de nézze vissza az elmúlt kétszáz év történelmét is. Ezek a szimbolikus ellenérvek. Gyakorlatibb érv, hogy Magyarországon a fejlesztések 97 százaléka az EU-ból jön. A gazdaságpolitika által kivéreztetett Magyarországnak 2010-ben nem nagyon volt meg az esélye, hogy maga teremtse meg a fejlesztési forrásokat, egyedül mondhassa meg azokat a célokat, melyekre fejlesztést tud biztosítani. Ezeket a fejlesztéseket kidobni bűn lenne. Ez munkahelyeket veszélyeztetne, rontaná az ország versenyképességét és piacra jutási lehetőségeinket. És akkor a szabad mozgásról, vagy az Európába irányuló szabad magyar exportról még nem is beszéltem. A Fidesz mindig a tagság híve volt. De egy olyan tagságé, ahol a nemzeti érdekeket keményen képviseli Magyarország.
Ön is vallja egyébként, amit Kövér László, hogy az EU egy materiális érdekközösség?
Hiszek Európában abban az értelemben, hogy vannak spirituális elemei, még akkor is, ha a kereszténységre való hivatkozást vagy a zászlót, címert kilöködték az európai alkotmányból és az ebből kialakuló Lisszaboni Szerződésből. Az EU mintha szánt szándékkal kerülné azokat a bennünket szimbolikusan összetartó elemeket, amelyek nélkül egy állam nem igazán létezne. Aki viszont nem úgy fogja fel az Uniót, mint amelyben érdekek küzdenek egymással, sokszor a szimbolikus szempontokat is felülírva, az meghal az EU-ban. Súlyos tévedés, hogy a Brüsszelből bennünket érő kritikák olyan utasítások lennének, mint amilyenek annak idején Moszkvából jöttek.”