Az oroszok úgy emlékeznek, hogy itt felszabadítás történt, és nem értik, miért nem ért egyet velük mindenki. Interjú.
„Ha már a tabukról beszélünk, itthon is nagyon sok olyan téma volt, melyekről évtizedekig egyszerűen nem lehetett beszélni, például arról, hogy a bevonuló szovjet csapatok milyen bűnöket követtek el a polgári lakossággal szemben. Hogy látja, az oroszok készen állnak már arra, hogy szembenézzenek ezekkel a dolgokkal?
Az oroszok egyáltalán nem állnak készen erre. És ennek most látjuk is a hatásait. Nem gondolom, hogy az oroszok egyáltalán megértették, hogy mit tettek Kelet-Európában. Néhányan persze igen. Oroszországban kitűnő történészek dolgoznak, és mint ország mutat némi megértést a sztálinizmus, a kommunizmus kapcsán, főleg, mivel az emberek családi emlékeket őriznek, de ami tényleg hiányzik az orosz népi emlékezetből az az, hogy a háborút követően mi is történt Kelet-Európában. Szerintem nem igazán tudják. Nem tudják, mi történt a balti államokban, nem tudják, mi történt Lengyelországban, nem tudják, mi történt itt. Ők úgy emlékeznek, hogy itt felszabadítás történt, és nem értik, miért nem ért egyet velük mindenki. Néhány éve Észtországban volt az az elhíresült vita a katonaszoborról, ott elég egyértelműen kiderült, hogy nem tudják, hogy az észtek hogyan emlékeznek rájuk. És gondot jelent számukra annak megértése is, hogy hogyan látták itt őket. Azt gondolom, ez még ma is nagy probléma Oroszország és a kelet-európai államok között.
Az orosz behatolás Moszkva részéről mennyire volt jól előkészített akció, mennyire volt világos koncepciójuk arról, hogy mit is fognak itt csinálni?
Világos koncepciójuk volt. Nem hiszem, hogy minden egyes elem meg volt előre tervezve; nem vagyok benne biztos, hogy eltervezték-e például előre a Varsói Szerződést. De voltak bizonyos dolgok, melyeket mindenhol végrehajtottak – és ez az oka annak, hogy a könyvem több országot ölel fel, ugyanis mintákat kerestem. Létrehozták tehát a titkosrendőrséget, átvették a hatalmat a rádió, valamint az ifjúsági mozgalmak, és egyéb civil csoportosulások felett. Amikor 1945-ben megérkeztek ide, már volt tapasztalatuk ebben, hiszen ugyanezt csinálták korábban Közép-Ázsiában, Grúziában, a Kaukázusban, és később, 1939-ban Kelet-Lengyelországban, és a balti államokban. És aztán amikor megérkeztek Budapestre, már felkészültek voltak. Volt egy mintájuk, megvoltak a technikáik, melyekről tudták, hogy működőképesek.
A könyvben szó esik arról, hogy az átlag szovjet katona hogyan élhette meg, amikor például Budapestre érkezett, volt, akit szinte sokkolt, amit itt látott…
Ezzel kapcsolatban adódik a kérdés, hogy miért voltak olyan mérgesek, amikor megérkeztek. Mert azok voltak. A magyarázat egyik része, hogy itt sokkal nagyobb gazdagságot láttak, mint otthon. Ezt próbálták azzal magyarázni, hogy a fasiszták ellopták az ő javaikat. Akkoriban az erőszak részben erre volt visszavezethető.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
Amióta a FIFA hivatalosan is bejelentette, hogy a 10 év múlva sorra kerülő világbajnokságra a közel-keleti országban kerül sor, máris grandiózus tervekről hallani.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
