Ukrajna két Európa között

„Ukrajna manapság a fődíj a két Európa közötti versenyben. A nyugati államok a rendszerváltással és a vasfüggöny mögötti államok Európai Uniós és NATO tagságával szépen lassan előnyöket szereztek Oroszországgal szemben, most már a legnagyobb közvetlen szomszéd a tét. Nagy nemzetközi politikai drámáról van szó, amelyben sok tényező játszik szerepet többek között az orosz gázra való rászorultság és az európai identitás kifejezése. Lássuk, melyek Ukrajna lehetőségei, mit kínálnak az Európák?

Az EU az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 217. cikke alapján társulási megállapodásokat köthet harmadik államokkal azaz olyanokkal, amelyek nem az Európai Unió tagjai. Ezek a társulási megállapodások, több különböző témában megköthetőek, így többek között lehetnek gazdasági természetűek, politikai jellegűek vagy irányulhatnak különböző biztonságpolitikai aspektusokra is. 

A társulási megállapodások tulajdonképpen bilaterális nemzetközi keretszerződések, amelyeket az Európai Unió köt harmadik államokkal. Ezek a keretszerződések eredendően gazdasági természetűek és általában azzal járnak, hogy az államok közötti kereskedelem fokozatosan szabadabbá válik, ez tehát egy kezdő lépcsőfok egy gazdasági integráció felé. Az Európai Külügyi Szolgálat tájékoztatása szerint egy ilyen megállapodás során létre kell, hogy jöjjenek közös testületek, amelyek felügyelik a megállapodás végrehajtását. Azok a harmadik államok, amelyekkel az EU társulási megállapodást köt, privilegizált kapcsolatba kerülnek az EU-val és a legkedvezőbb kereskedelmi besorolásba kerülnek (Most Favoured Nation, MFN).

Ukrajna tekintetében azonban az okozta és mai napig az okozza az EU szemszögéből a legtöbb problémát, hogy az EU 1995 óta minden társulási megállapodásba belefoglal egy klauzulát, amely alapján a szerződést kötő harmadik államnak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. Ukrajnában ez több problémát is okozott, többek között reformra szorult az ügyészség és az igazságszolgáltatás rendszere is, azonban politikailag a legkényesebb téma Julia Timosenko korábbi miniszterelnök helyzete, aki nyugati politikusok szerint politikai fogoly, az ukrán hatóságok szerint pedig bűnöző.”