„A romániai magyar közéletből mára kiveszett – ha létezett is valaha – az »agree to disagree«, az egyet nem értés létjogosultságát érintő alapkonszenzus, ennek következtében pedig lehetetlenné vált bármiféle párbeszéd. Az önsorsrontás biztos receptje ez, hiszen még a nyilvánvalóan helytelen vélemény szabad kifejezése is fontos, ha másért nem, azért, hogy kijelölje a helyes válasz felé vezető utat. Persze mindez csak egy plurális nyilvánosságban jöhet létre, ahol többféle álláspont mérkőzhetik meg egymással.
A ma uralkodó közéleti paradigmák egy meglévő jogait értékelni nem tudó, velük élni nem tudó kisebbségi politikai közösséget eredményez, amelyen belül egy önmaga be nem teljesülése miatt egyre hisztérikusabb, köldöknéző szimbolikus aktusokba menekülő, belharcoktól sem mentes csoport fog egymás mellett élni egy egyre növekvő, megcsömörlött és apatikus tömbbel.
Ennek a sodródásnak próbál gátat szabni az Erdélyi Baloldal névre hallgató blog. Célja rövid távon nem más, mint a jelenlegihez képest alternatív világok felvillantása. Hisszük, hogy pusztán a nemzet fogalmát fetisizáló, egyoldalú közbeszéd egyeduralmának kikezdésével már szolgálatot teszünk a rommagyar társadalomnak. Manapság oly sokszor elfelejtjük, hogy közéleti lényekként, politikai állatokként nem pusztán magyarok vagyunk, de munkások és kereskedők, férfiak és nők, idősek és fiatalok, házasok és egyedülállók, heteroszexuálisak és melegek, sofőrök és gyalogosok, könnyűzene-rajongók és moziba járók, gazdagok és szegények, stb. Az emberek identitása nem merül ki egy dolognál, hanem rengeteg, egymást keresztül-kasul átszelő részecskékből épül fel, és nincs két egyforma kombináció. A közéletnek is ezt kell leképeznie, nemcsak mérsékelten nacionalista, radikálisan nacionalista és nagyon radikálisan nacionalista opciókat sorakoztatja fel.”