Rezsiharc, más semmi

2013. október 01. 16:49

Orbán és tanácsadói megtalálták azt a témát, amivel a politikát úgy viszik le a széles néptömegek szintjére, hogy az a kormánynak nem kerül semmibe, az emberek zsebében több pénz marad, az ellenzék pedig nem tud alternatívát nyújtani rá.

2013. október 01. 16:49
Bokor András
Campusonline

„És hát valljuk be őszintén: ki kritizálja azt a döntést, amelynek nyomán csökkennek a közüzemi díjak. Orbán és tanácsadói megtalálták azt a témát, amivel a politikát úgy viszik le a széles néptömegek szintjére, hogy az a kormánynak nem kerül semmibe, az emberek zsebében több pénz marad, az ellenzék pedig nem tud alternatívát nyújtani rá. Ez az MSZP esetében Lendvai »nem lesz gázáremelés« Ildikó 2002-es attrakciója miatt ráadásul duplán kínos: nem volt az még olyan régen hogy ne emlékeznének rá az emberek. A pártoknak nem marad más hátra, mint kapitalista kortes beszédek elszavalása, ami szintén kétséges sikerrel hoz szavazatokat, miután az utóbbi két évtizedben bőven kaptunk a nyugati típusú berendezkedés negatív hatásaiból is.


A kérdést persze gazdasági oldalról is érdemes megvizsgálni. Nehéz tagadni, hogy a közműszolgáltatás egy olyan terület, ahol némi kockázatért (például kisebb országok könnyen és gyorsan stratégiát váltó kormányai, lásd Orbán-kormány) cserébe hatalmas profitot lehet zsebre tenni. Az E.on például évente 80-100 millió eurós nyereséget szed össze hazánkban 6-700 millió eurós bevétel mellett. Noha a közüzemi szolgáltatók ehhez az adathoz hasonló, átlagosan 4-9 százalékos bevallott nyereség-mutatója nem is tűnik kifejezetten jónak, például a bankszektorhoz képest, azért lássuk be: ezen a piacon nincsenek vetélytársak. 

Akik a piaci liberalizáció mellett kardoskodnak, azoknak érdemes lenne megnézni a német adatokat: ott ugyanis 1998-ban liberalizálták például a villamosáram-piacot, de az árak csak az első két évben csökkentek, 2004-re elérték az 1998-as szintet és azóta is megállíthatatlan ütemben növekednek, olyannyira, hogy a rezsicsökkentés a mostani kampányban már téma is volt. A németországi árampiaci liberalizáció története a szokásos trendet követte: kezdetben volt sok kis cég, volt árverseny, aztán néhány év alatt a felvásárlásoknak hála mindössze néhány cég maradt, akik ügyesen felosztották maguk között a piacot, amelyet a Bundestagnak utólagos törvényekkel, bizottságok felállításával és újraszabályozással sem sikerült gyökeresen megváltoztatniuk.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
hátakkor
2013. október 01. 18:38
"Az E.on például évente 80-100 millió eurós nyereséget szed össze hazánkban 6-700 millió eurós bevétel mellett." Az adat cca. korrekt. Még azt tenném hozzá, h a nyereség előtt rengeteg nagy tétel van leköltségelve, illetve úgymond beruházva. A Horn-Suchmann féle garantált eszközarányos 8%-os net profit képlet egyenesen vezetett a brutális beruházásokhoz. Nem feltétlen energiaiparihoz, hanem pl.SAP tapsviharhoz. Egyfajta pilótajáték.
hátakkor
2013. október 01. 18:25
"Orbán és tanácsadói megtalálták azt a témát, amivel a politikát úgy viszik le a széles néptömegek szintjére, hogy az a kormánynak nem kerül semmibe, az emberek zsebében több pénz marad, az ellenzék pedig nem tud alternatívát nyújtani rá. " Hátakkor?
gubenc
2013. október 01. 18:09
Még egy dolog. A profit nem az a pénz, amit a csúnya kövér kapitalista számolgat, miután kivette a cégből. Az az osztalék. A profitot a következő évben általában a cégek újabb fejlesztésekre és az eszközök karbantartására is használják, és csak egy részét veszik ki a cégből. Non-profit közszolgáltatás Orbán Viktor -féle koncepciója csak úgy értelmezhető, a az energia cégnek lesz k.b. 5% profitja, ha állami kézben lesz, mert ezekből kell megcsinálni a fejlesztést és karbantartást. Az ilyen jellegű megoldás akár működhet is egy olyan országban, ahol az emberek tisztességesek. Én nem állítom, hogy a piac tökéletes, de nálunk az állami cég nagy veszélye, hogy "baráti" cégekbe viszik ki a munka jelentős részét, akik fejik a céget, az állam meg a másik oldalon lapátolja bele a pénzt a veszteségek pótlására. Ezért én nálunk egy piaci alapú működést talán életképesebbnek gondolok. A lakossági árak szabályozása a kormány kezében lenne továbbra is, tehát valamennyire az államnak is lenne ráhatása a területre, ahogy eddig is volt.
BőröndÖdön
2013. október 01. 17:22
Orbanisztánban épül a szocializmus,mi ezzel a baj??
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!