Lovat a vályúhoz

Nem igazán értek a monetáris politikához, és félek hogy a cikk írója sem, mivel azt tudom, hogy a ló egy finnyás állat, csak a tiszta vizet issza meg. Szóval ha lovakhoz is úgy ért, mint monetáris politikához, akkor nincs miről beszélni.

Jobb oldalon például makacsul él az a mitosz, hogy ha a pénzteremtést a saját kezünkbe vesszük, akkor majd tők jó lesz minden. A dolog nem így működik, mert pénzt csak annyit célszerű teremteni, amennyi értéket termelünk. Esetleg egy kicsit lehet többet hitelezés céjlábó, ahogy a mostani MNB teszi, de ez sem old meg mindent. Ugyanis ha nagyon sok pénzt teremtünk, akkor az értéktermelés hiányában a pénz értéke csökkenni fog, mert túlkínálet lesz belőle. Ezt szokták inflációnak hívni. A cikk többek között utalt arra, hogy az MNB-nek vigyázni kell arra, hogy ne menjen el nagyon ebbe az irányba.

Én nem vagyok közgazdás, csak valaki, akit érdekel egy kicsit a téma és olvasom a gazdasági sajtót. Én azt gondolom a dolgoról, hogy a közgazdaságtan nem valami mindent megoldó mágia. Ahogy a sokkal egzaktabb természettudományok sem. Például a fixika sem oldotta meg még a nyerjünk végtelen mennyiségű energiát, vagy az építsük örökmozgót problémát. Ahogy az orvostudomány egy egyszerű pollen alergiára széttárja a kezét, és azt mondja, hogy tüneti kezelést tudok adni, de nincs gyógyszer, amit végleg meggyógyítaná. Mellár egyszeráen elismerte az új jegybanki program előnyös vonásait, ugyanakkor az a véleménye, hogy a magyar gazdaság problémáit nem lehet egyszerűen megoldani egy jegybanki hókusz - pókusszal. Az alapelképzelés jó, de nem lesz bonbasztikus hatása, és esetleg a feltételeken is tuningolni kell egy kicsit, hogy működjön. Ettől lesz egy kis gazdasági növekedés, de a problémákat nem fogja megoldani. Nagyjából minden közgaztász ezt mondja bal és jobb oldalon egyaránt. Ha jó irányba indulunk (erről megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mi legyen ez), akkor kb 20 év mulva lehet egy működő gazdaságunk. A viták szerintem hasznosak abból a szempontból, hogy meghatározzuk az irányt, amerre menni kéne. Ebből a szempontból én a mostanra 7%-os gazdasági növekedést jósló Matolcsy véleményére kevésbé adnék, mint Melláréra, mert ő Matolcsyval ellentétben legalább nem mondott még blődségeket. A jobb oldali szavazóknak el kell felejteni az a mítoszt, hogy ítt tök jól mennének a dolgok és egy jól működő gazdaságunk van, caak az aktuális árulót kell leváltani a mi emberünkre, és utána szárnyakat kapunk. Ha valaki egy kicsit is ismeri a történelmet, az tudja, hogy Sztálin is mindíg ezt mondta, ha nem mentek jól a dolgok (élesedő osztályharc elmélet). Az elkövektező tíz év politikai küzdelmeinek a győztesei azok közül fognak kikerülni, akik először kimondják, hogy a rendszerváltástól kezdve el lett kúrva a gazdaság, és a következményeket viselni kell, nincs vunderwaffe, amivel pricc - pracc -prucc kijöhetnénk ebből a helyzetből. Sem liberális, sem nemzeti vunderwaffe nincs. Két három évig el lehet játszani a rezsi csökkentés nevű játékkal, de utána game over. A következmények viselése áldozathozatalt jelent, ebben jó lenne a méltányosság szempontját figyelembe venni, tudmillik azt, hogy ne a legszegényebbek szívjanak mindíg.

Itt egy hobbi állatorvos.