Vélemény a meteorológiai törvény tervezetéről

Az Időkép, mint magyar időjárási média- és szolgáltató egyetért azon törekvéssel, hogy egyenlő és igazságos törvényi feltételek biztosítsák a hazai jogrendszeren belül a gazdaság és a társadalom számára kiemelten fontos időjárás, klimatológia, illetve a meteorológiai szféra és az annak kiszolgálásában résztvevő állami-, illetve magáncégek működését. Egyetértünk azzal is, hogy a tervezet úgy kívánja biztosítani az Országos Meteorológiai Szolgálat tevékenységét, hogy annak működése ne függjön a piaci viszonyoktól.

Nehezen értelmezhető ugyanakkor a Meterológiai törvény tervezetének jelenlegi kommunikációja, amely azon túl, hogy a szabad piaci verseny meggátolását célzó intézkedéseket emeli ki, számos olyan kijelentést tartalmaz (például a privát szolgáltatók infrastruktúrájának feltételezett hiányát illetően), mellyel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kívánjuk nyújtani.

Az Időkép, mint közel egy évtizede, magyar tulajdonosi háttérrel működő, magán meteorológiai szolgáltató jelenleg 8 darab, nagy hatótávolságú és felbontású, percenkénti frissítésű meteorológiai radarral rendelkezik, amit 25 szenzorból álló, nagy precizitású villámérzékelő hálózat és 150 pontból álló, másodperces szélmérőhálózat, valamint több száz, hagyományos hőmérő- és egyéb állomásból álló infrastruktúra egészít ki. Az Időkép mindemellett diplomás, szakképzett, 24 órás ügyeletet ellátó meteorológusokkal és az időjárási modellek futtatását is végző, nagy teljesítményű szerverparkkal is éppúgy rendelkezik, hogy az előrejelzések szakmai megalapozottságát biztosítani tudja.

Különösen aggasztó a törvénytervezet jelen kommunikációja alapján, hogy minden privát fejlesztés és innováció – amely a meteorológia, mint tudományág, illetve az előrejelzések pontosságának fejlődését segíthetné elő, – teljesen kiszorulhat hazánkból. 

Piaci verseny hiányában pedig – mint minden más szektorban – feltételezhető, hogy mind a fejlődés, mind a szektor napi működésének javítására irányuló motiváció elmarad.

A közadatfelhasználás terén az alapvető uniós normákkal értünk egyet, vagyis ha privát cégek értéknövelt tartalmakat állítanak elő állami közadatokból és azt értékesítik, akkor az újrahasznosításból eredő esetleges nyereség után arányos díjazással járuljon hozzá az adatkezelő működéséhez.

Bízunk benne, hogy a megszülető jogi szabályozás a hatályos uniós normák alapján készül és elősegíti a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatását, biztosítva a szabad tájékozódás alapjogát és a fejlődést elősegítő szabad versenyt.